Korodi Karolina hangsúlyozta: A gyógyszerészek eddig szabadon végezhették szakmai munkájukat, így most sem akarják átvállalni a tulajdonlással járó felelősséget.

Elmondása szerint már arra is volt precedens, hogy egy gyógyszerész felmondta jogviszonyát, mert nem akarta megvenni a tulajdonjogot. Sok gyógyszerész viszont ha akarná, sem tudná megvenni, mivel nem kap hitelt - tette hozzá.

Kifejtette, hogy a patikák átlagosan tizehárom százalékos árréssel dolgoznak, ebből tizenegy százalék a bérköltség, és ha jól gazdálkodnak, akkor sem elég a pénz a hitel törlesztésére. Emellett a patikák harmada veszteségesen működik.

Néhány, decemberben megjelent szabályozást alkotmányellenesnek vél a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége. A törvény szerint ugyanis a korábban megkötött szerződéseket, a megszerzett jogok egy részét a befektetőnek fel kell adnia - mondta el a szervezet elnöke az InfoRádiónak.

Korodi Karolina arra emlékeztetett, hogy amikor a jogszabály készült, az egyeztetéseken jelezték aggályaikat a törvényhozóknak, de a kifogásolt elemek végül mégis bekerültek a paragrafusok közé.

Az új törvény alapján egyrészt egy jogot kell feladniuk a gyógyszertár tulajdonosoknak, ráadásul visszamenőleg, hiszen a vállalkozások régebben jöttek létre. Másrészt úgy kötelez átruházásra, illetve a gyógyszerészt vásárlásra, hogy a jogszabály a kártalanításról és értékgaranciáról nem szól - fejtette ki az elnök, aki szerint, ha nem tudnak eleget tenni a rendelkezésnek a megadott határidőig, akkor gyógyszertárak szűnhetnek meg, mert bevonják a működési engedélyüket.

A szövetség azt is kifogásolja, hogy a törvény nem adott elegendő időt a felkészülésre. Csúszások is voltak, mivel egyes helyeken a gyógyszerészeket "úgy kellett meggyőzni", hogy átvegyék a patika üzemeltetését.

Nem tartják helyesnek továbbá, hogy a jogszabály szerint gyógyszertárat működtető vállalkozás, vagy vállalkozás-csoport négy üzletet működtethet csupán, de nem nevesítik a magánszemélyt.

Így, tette hozzá Korodi Karolina, az ő olvasatukban ez azt jelenti, hogy magánembernek akár jóval több gyógyszertára is lehet, ami szerintük diszkriminatív.

A jelenleg hatályos törvény szerint, ha gyógyszergyártó cég üzemeltet gyógyszertárat, akkor 2014. január elsejéig a 25 százalékot meg kell haladnia a gyógyszerészek tulajdoni aránya, 2017. január egyig pedig többségi tulajdont kell elérniük.

Amennyiben egy gyógyszertárat működtető vállalkozás közvetlen vagy közvetett tulajdonosi szerkezetében bármilyen változás történik, akkor ez akár január elsejétől hatályos is lehet. Ez akkor lehet érdekes, ha a tulajdonosi struktúrát felfelé nézve egy adott vállalkozás a tőzsdén van - mondta az elnök.

A szövetség nyilvántartása szerint Magyarországon nyolcszáz gyógyszertár működik hálózati formában, tehát ennyit legalább érintenek a változások - fűzte hozzá Korodi Karolina.

Kinics László, a HGYSZ alelnöke szerint a legnagyobb probléma az, hogy nem látják a "közérdeket". A jogalkotók célja az lett volna, hogy a nagyobb fokú szakmaisággal biztonságosabb legyen a gyógyszerellátás, de szerinte a törvény ezt nem garantálja.

A háttérbeszélgetésen többen is hangoztatták, hogy a gyógyszerészek kibővített jogköre még a szakmaiság rovására is mehet. Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőben a gyógyszerészek a szakmai irányítás mellett már az üzletvezetésért is felelnek, ehhez viszont nem értenek mindannyian, így sok patika működése kerülhet veszélybe, gyógyszerészek kerülhetnek az utcára.

Korodi Karolina arra is kitért, hogy a kötelező kamarai tagságnak a gyógyszerész-társadalom nagy része nem örül. A HGYSZ elnöke is elítélte, hogy a fővárosi szervezet külön regisztrációs díjat is kér a belépő tagoktól. Hozzátette: mindig is a gyógyszerészi kamara kérte a legmagasabb tagdíjat, mégis többen felvetették már korábban, hogy mit tett egyáltalán a kamara a tagjaiért.