Infostart.hu
eur:
359.6
usd:
313.63
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter

Továbbra is nullszaldós a Diákhitel Központ

Az állami tulajdonban lévő Diákhitel Központ (DK) Zrt. az alapítói céloknak megfelelően nullszaldóval zárta a tavalyi évet: a 2009. évi 3 millió forint után 2010-ben 9 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el 237,2 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett - derül ki a társaság BÉT honlapján kedden közzétett éves jelentéséből.

A jelentés szerint a DK 2001. évi indulásától 2010. december 31-ig összesen mintegy 304 ezer fő részesült hallgatói hitelben. A társaság 2010-ben bruttó 22 milliárd forint összegben folyósított hitelt, ami mintegy 1,7 százalékkal elmarad az előző évitől. A társaság indulásától 2010 végéig több mint 209 milliárd forint összegű hitelt folyósított, 2010 végén az eszközök 96 százalékát alkotó diákhitel állomány összege mintegy 227 milliárd forint volt, ebből 55 milliárd forint tőkésített kamat.

Az ügyfelek részére folyósított hallgatói hitelek után számított kamatbevétel, valamint a pénzügyi műveletek bevételei - a hallgatói hitel kamatának csökkentése miatt - 2009-hez képest 11 százalékkal, 17,2 milliárd forintra csökkentek, míg az adósságállománnyal kapcsolatos kamat- és kamatjellegű ráfordítások összege 12 százalékkal, 12 milliárd forintra mérséklődött. Alapvetően a két tétel különbözete (5,2 milliárd forint) nyújtott fedezetet a hitelezési veszteségeket fedező céltartalék képzésére, illetve kisebb mértékben a társaság működési ráfordításaira.

A DK alapvetően a 2009 második félévében csökkenő forrásköltségek eredményeképpen 2010. január 1-jével 100 bázisponttal, 9,50 százalékra mérsékelte a hallgatói hitelek kamatát. 2010 első félévében a forrásköltség tovább csökkent, illetve a kockázati prémiumot alacsonyabb szinten állapították meg, ami együttesen további 100 bázispontos csökkentést tett lehetővé, így a diákhitelek kamata a tavalyi második hat hónapban a működés kezdete óta legalacsonyabb mértékű, 8,50 százalék volt - áll a jelentésben.

A diákhitel kamata a súlyozott, átlagos forrásköltség, a kockázati prémium és a működés költségeit fedező prémiumból áll. A forrásköltség és működési prémium összege a tavalyi első és második félévben 7,14 százalék volt, a kockázati prémium becsült összege pedig 1,36 százalék. A kockázati céltartalék összege 2010 végén 17,7 milliárd forintot tett ki.

A társaság teljes mértékben piaci finanszírozású, így a működéséhez szükséges forrásokat a pénz- és tőkepiacokról vonja be. Tavaly a DK adósságportfóliója nettó 19,8 milliárd forinttal nőtt, az ezen felül szükséges finanszírozási igényeit saját bevételeiből, azaz ügyfelei befizetéseiből fedezte. Az ügyfelektől befolyt visszafizetések összege tavaly meghaladta a 20 milliárd forintot, ami 91,5 százalékban fedezte az új hallgatói hitelfolyósításokat.

A DK 2010-ben 7 alkalommal bocsátott ki kötvényeket összesen 29,5 milliárd forint névértékben, 20 milliárdnyi kötvény lejárt, 5,7 milliárdnyit pedig visszavásárolt, így 2010 végén a forgalomban lévő diákhitel kötvények állománya 77,24 milliárd forint volt.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott forrásállomány közel 70 milliárd forint volt, új folyósítás nem volt. Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött második finanszírozási szerződés alapján 2010-ben 16,35 milliárd forint hosszú lejáratú hitelt hívott le a DK, illetve 0,355 milliárd forint értékben a törlesztés is megkezdődött, így a tartozásállomány az EIB felé 63,557 milliárd forintra növekedett. A DK 2010-ben 8,165 milliárd forint összegű készenléti hitelt hívott le, amit teljes egészében visszafizetett.

A társaság saját tőkéje 2010 végén meghaladta a 2,29 milliárd forintot, ebből a jegyzett tőke 300 millió forint volt.

A DK felett a tulajdonosi jogokat 2010. június 17. óta az MFB gyakorolja, a társaságot 2010. július 8-tól új menedzsment irányítja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Európa népessége a következő évtizedekben egyre öregebb lesz és tovább csökken, ami komoly kihívást jelent majd a munkaerőpiac, az egészségügyi rendszer és a szociális ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából, illetve megterheli a költségvetéseket – olvasható az Európai Bizottság most publikált demográfiai jelentésében. A friss becslések szerint a kontinens népessége most tetőzik 450 millió fővel, 2100-ra több mint 50 millióval kevesebb európai lesz majd. Cserébe az évszázad végére majdnem 90 évig fog élni egy átlagos uniós állampolgár, ami mellett valószínűleg fenntarthatatlan lesz a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. A negatív trendek alól Magyarország sem tudja kivonni magát, hatékonyabb dolgozókra és bevándorlásra is szükség lehet, hogy a problémát kezeljük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×