Infostart.hu
eur:
359.6
usd:
313.63
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter

Szájer: Nem a bírókkal, hanem a szerkezettel van gond

Jelenlegi formájában megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Az új rendszerről még csak most kezdődnek az egyeztetések - mondta Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője kiemelte: lesznek olyan igazgatási funkciók, amelyek átkerülnek a kormányzat vagy a parlament a jogkörébe. Beszélt arról is, hogy az új alaptörvény bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó része nem diszkriminatív, mert minden bíróra vonatkozik

Az alaptörvény szövege szerint a bírói önkormányzatok részt vesznek a bíróságok ügyeinek igazgatásában, ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi önigazgatás egy részét visszaveszi a kormányzat, mert belterjes rendszer jött létre - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Konzultációs Testület vezetője.

Szájer József kiemelte: az a cél, hogy az emberek igényeinek megfelelően működjön az igazságszolgáltatás. Jelenleg nem a bírókkal, hanem a szerkezettel van probléma, azzal, ahogy a tevékenységet ellátják. Nem elég rugalmas a rendszer például az átcsoportosításhoz, mert míg Budapesten óriási az ügytömeg, addig vidéken kevesebb esetben kell ítélkezni - fejtette ki.

Sok esetben súlyosan sérül az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga, mert hosszú időbe telik, amíg egy ügyet megtárgyalnak, és ezért problémákkal küzd az igazságszolgáltatás - vélekedett a Fidesz európai parlamenti frakcióvezetője.

Szájer József kiemelte: a bírák a bíróságra úgy tekintenek húsz éve, mint egy érinthetetlen rendszerre, az ítéleteket nem lehet bírálni, pedig ez félreértés. Ez egy valódi hatalmi ág, amelynek felelősséget kell vállalnia a döntéseiért, testületként és egyenként a bíróknak is, mégsem tisztázottak a felelősségi viszonyok. Emellett nem működnek a fékek és ellensúlyok, hiszen egy teljesen steril önigazgatási rendszerben működött a bíróság, amiről kiderült, hogy nem működőképes - hangsúlyozta.

A Nemzeti Konzultációs Testület vezetője szerint az igazságügyi tárcának kell szerepet adni a jelölésben vagy a gazdálkodással kapcsolatos kérdések tisztázásában. Lesznek olyan igazgatási funkciók, amelyek átkerülnek a kormányzat vagy a parlament jogkörébe - közölte.

A tudást lehet hasznosítani

Az új alaptörvény bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó része nem diszkriminatív, mert minden bíróra vonatkozik - mondta Szájer József. A Nemzeti Konzultációs Testület elnöke kiemelte: ebben a kérdésben széles a nemzeti hatáskör, nincs európai norma, ezért tévedésnek tartja azt a nyilatkozatot, amit a Legfelsőbb Bíróság elnöke tett az ügyben. Hozzátette: a bíróknak fontos döntéseket kell hozniuk, ezért Európában több helyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk.

A tudást lehet más módon is hasznosítani, az ítélkezés viszont komoly odafigyelést igénylő tevékenység, ez volt a legfontosabb ok - tette hozzá a fideszes politikus.

Szájer József beszélt arról is, hogy a bírói szolgálati jogviszony meghatározása az eredeti tervezetben nem szerepelt, a későbbi bírósági reform egyik fontos sarokpontja lesz a kérdés rendezése.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Európa népessége a következő évtizedekben egyre öregebb lesz és tovább csökken, ami komoly kihívást jelent majd a munkaerőpiac, az egészségügyi rendszer és a szociális ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából, illetve megterheli a költségvetéseket – olvasható az Európai Bizottság most publikált demográfiai jelentésében. A friss becslések szerint a kontinens népessége most tetőzik 450 millió fővel, 2100-ra több mint 50 millióval kevesebb európai lesz majd. Cserébe az évszázad végére majdnem 90 évig fog élni egy átlagos uniós állampolgár, ami mellett valószínűleg fenntarthatatlan lesz a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. A negatív trendek alól Magyarország sem tudja kivonni magát, hatékonyabb dolgozókra és bevándorlásra is szükség lehet, hogy a problémát kezeljük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×