Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Segít-e az államfő a Költségvetési Tanácson?

A Költségvetési Tanács három, ellenszavazat nélkül megválasztott tagja Schmitt Pálhoz intézett levelében azt kéri az államfőtől, hogy ne írja alá a jelenlegi KT intézményét megszüntető törvényt, mert az, meggyőződésük szerint csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.

A testület honlapján közölt levelében Kopits György, Oblath Gábor és Török Ádám azt írta: "az ország érdekében szólítjuk meg Önt. Magyarországnak egyértelműen rosszat tesz a független költségvetési intézmény szakmai hátterének felszámolása". Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról elfogadott törvényt, vagy
annak aláírása előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak.

Mivel a jelenlegi KT egyik legfontosabb hivatása éppen a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának vizsgálata, a minőségi kormányzás intézményi garanciáiban nagy visszalépést jelentene, ha az elfogadott törvény alapján a jövőben létrejövő testület feladata leszűkülne az éves költségvetési törvények véleményezésére - fejtik ki.

Egy háromtagú testület természetesen önmagában nem tudja elvégezni - az erre egyébként törvényileg kötelezett előterjesztők helyett - a költségvetési fenntarthatóság szempontjából lényeges valamennyi parlamenti döntés előzetes hatásbecslését. E feladatának csak akkor tud megfelelni, ha támaszkodhat egy ezekre a feladatokra specializálódott elemzési központra. A Költségvetési Tanács Titkárságán kívül sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol az ilyen feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak - hangsúlyozzák.

A felépült szakértői és intézményi háttér felszámolása egy, a közjót szolgáló - az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő - szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené - áll a levélben.

A levél aláírói szerint a Költségvetési Tanács intézményének tervezett átalakítása az ellátott feladatokban és az ezekhez kapcsolódó jogosítványokban is visszatérést jelent ugyanahhoz a jogi helyzethez, amely a költségvetési felelősségi törvény elfogadása előtt lehetővé tette az ország külső és belső hitelességét leromboló, átláthatatlan és fenntarthatatlan költségvetési politika folytatását.

Végül emlékeztetik Schmitt Pált arra, hogy elődje rendkívüli erőfeszítéseket tett a ma létező Költségvetési Tanács intézményének megteremtésére. Számos gesztusával egyértelműen támogatta a jelenlegi intézményt, valamint annak szakmai hátterét. 2009-ben pedig határozottan kiállt a KT mellett, amikor az akkori kormánynak a költségvetés átláthatóságát korlátozó lépéseit kifogásolták - áll a levélben.

Megjegyzik azt is: az összes többi magyar munkavállalóhoz képest hátrányosan érinti a Költségvetési Tanács Titkárságán dolgozó közalkalmazottakat az a körülmény, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a csoportos létszámleépítésre vonatkozó munkajogi garanciális elemeket teljesen kiiktatja. Ez a megkülönböztetés - amelynek kellő törvényi indoka nincsen, az elfogadott jogszabály a megokolásra kísérletet sem tesz - sérti az alkotmányban rögzített, minden magyar állampolgár számára garantált egyenlő bánásmód biztosítását - írják.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×