Az MTI-nek kedden elküldött tájékoztatás szerint a Stabilitás Pénztárszövetség levélben tájékoztatta a hétfőn elfogadott, a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvény elfogadásáról az Európai Bizottság elnökét José Manuel Barrosót, Viviane Reding alelnököt, aki a bizottságon belül a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős, valamint Juan Fernando López Aguilart, aki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke. Egyben felszólították Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul küldje a törvényt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.

"A magyar történelem legsötétebb időszakát eleveníti fel az módszer, amelynek segítségével a magyar kormány 3 millió magyar és uniós állampolgár több mint 3000 milliárd forintját (10 milliárd euró) államosítja, és ezzel lényegében felszámolja a második nyugdíjpillért" - jelentette ki Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a közleményben. Hozzáteszi: ehhez hasonló cselekmény még nem valósult meg az Európai Unió történetében és úgy véli: a kormány szándékosan és durván megsértette az Európai Unió értékeit és az alapvető szabadságjogokat.

A Stabilitás emlékeztett arra is, hogy az elfogadott törvények súlyosan diszkriminálják azokat, akik szeretnék megtartani egyéni megtakarításaikat, azaz maradnának a magánnyugdíjpénztáraknál - áll a közleményben. A törvény értelmében ugyanis, aki 2011. január 31-ig nem nyilatkozik arról, hogy nem kíván visszalépni az állami rendszerbe, az automatikusan odakerül, de később nincs lehetősége a magán-nyugdíjpénztárakhoz visszatérni. Emellett a szövetség szerint durva szankciókat alkalmaznak a maradni kívánókkal szemben, hiszen ők elveszítik a jövőre vonatkozó teljes állami nyugdíjukat, annak ellenére, hogy továbbra is fizetik a nyugdíjjárulékot. Az állami nyugdíjrendszer nem alkalmaz egyéni számlákat, a befizetésekből a mindenkori aktuális nyugdíjat fizetik - emlékeztetnek. Mostanra az is világossá vált, hogy az államosított vagyont nem a későbbi kifizetésekre kívánják félretenni, hanem a magyar államháztartási hiányt kívánják csökkenteni 2011-ben - mutatott rá Bába Julianna a közleményben.

Juhász Istvánné főtitkár bejelentette: a pénztárak egy olyan egységes kalkulátort dolgoznak ki, amelynek segítségével mindenki egyénileg is ki tudja majd számítani, hogy az állami rendszerbe történő átlépés, vagy a maradás éri meg jobban. Az első, teszt jelleggel lefuttatott számítások azonban azt mutatják: igen kevés embernek érheti meg racionálisan, pusztán a számok alapján úgy dönteni, hogy marad a pénztárában. Õk elsősorban a közvetlenül nyugdíj előtt állók és a magas jövedelemmel rendelkezők lehetnek.

A főtitkár szerint azonban azok, akik hisznek abban, hogy a diszkrimináció-ellenes európai uniós jogszabályok alapján a pénztárban maradók néhány év múlva, akár visszamenőleg is visszakaphatják a most elvont nyugdíjjogosultságukat, mindenképpen maradjanak.

Azok is inkább maradjanak, akik nem bíznak abban, hogy az állam a következő 20-30 évben ilyen kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére - a legjobb szándék mellett - fenn tudja tartani a rendszert. "Ha sok ember bízik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben és sokan maradnak tagok, akkor működőképesek maradhatnak a pénztárak" - tette hozzá a főtitkár, aki szerint a törvény által drasztikusan szigorított költség-elszámolási szabályok miatt jelentős létszámleépítések és összeolvadások várhatóak a szektorban, de az előzetes jelzések alapján még így is több pénztár fennmarad.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a törvény adminisztratív akadályokat is gördít a maradni szándékozók útjába, hiszen nekik 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkozatot tenniük arról, hogy fenn kívánják tartani magánpénztári tagságukat. Erre mindössze az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 33 ügyfélszolgálatán lesz lehetőség, ami a szövetség szerint fizikailag is korlátozza a pénztártagok cselekvési autonómiáját.

Amennyiben a köztársasági elnök aláírja a törvényt, a Stabilitás megtámadja azt az Alkotmánybíróságnál, kérve az utólagos alkotmányossági vizsgálatot.