Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

A Ház elé viheti márciusban a kormány az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot

Elfogadta az új alkotmány koncepcióját a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága. A testület keddi ülésén döntött arról is, hogy határozati javaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben felkérik a kormányt: az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot március 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.

Az eseti bizottság ülésén a Fidesz és a KDNP képviselői vettek részt, egyhangú szavazással döntöttek arról, hogy a koncepciót az Országgyűlés elé terjesztik.

Ezt megelőzően voksoltak néhány módosító javaslatról és alternatívák között döntöttek. A végleges koncepció az egykamarás parlamentet tartalmazza majd: 27-en szavaztak erre a megoldásra, csak Salamon László (KDNP), a bizottság elnöke voksolt a kétkamarás rendszer mellett.

A bizottság egy országgyűlési határozati javaslat mellékleteként terjeszti a Ház elé a koncepciót. A határozati javaslat elfogadása azt is jelenti majd, hogy az 1996-ban elfogadott alkotmánykoncepció hatályát veszti.

A bizottsági ülésen Turi-Kovács Béla (Fidesz) jelezte: módosító indítványokat nyújt majd be a koncepcióhoz egyebek között azt kezdeményezve, hogy a magyar föld védelme is jelenjen meg az alkotmány szabályozási elvei között.

Nagy Andor (KDNP) azt kezdeményezi majd, hogy a természeti erőforrások - termőföld, energia, víz - képezzék a nemzeti vagyon részét, azok maradjanak állami tulajdonban.

Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke a szavazás előtt annyit mondott: a koncepció alkalmas a parlamenti vitára, de azt és a törvényjavaslatot is lehet majd módosítani. Hozzátette, az alkotmány módosíthatóságáról szóló rendelkezésnél indokolt a változtatás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti vitába újból bekapcsolódhatnak majd az ellenzéki pártok.

Salamon László - szintén a szavazás előtt - azt közölte: a koncepció koherens, színvonalas, tükrözi az alkotmányos értékeket, a parlamenti tárgyalásra alkalmas, megfelelő vitaanyag, de még formálható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×