Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

"Nem lesz mészárszék" a Magyar Rádiónál

Nem lesz mészárszék - ezt ígérte a Magyar Rádió vezérigazgatója a ma délben megtartott értekezleten, amelyről hangfelvétel készült, és az felkerült az internetre is. Az MTV-ben, a Duna Tv-ben és az MTI-nél is délben tartottak állománygyűlést. A vezetők mindenhol azt mondták, hogy lényegében semmi nem fog változni.

Nem lesznek tömeges létszámleépítések - ezt mondta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezérigazgatója is. A dolgozók többségének munkáltatója január elsejétől a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő alap lesz.

Korábban a Népszabadság írt arról, a közmédiumok 3000 dolgozója átkerül a műsorszolgáltatási alaphoz, és 1000 embert kell elbocsátani. Jónás István, az MR vezérigazgatója az értekezleten azt mondta, a négy közmédium önálló intézmény lesz, önálló arculattal.

Az MTV-ben a dolgozóknak azt mondták, hogy szeptemberre alakul ki az új műsorstruktúra. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat alapján január elsejétől közös hírgyártás jön létre - a közszolgálati híradókat és a Krónikát az MTI gyártja majd.

Az MTI vezérigazgatója, Belénessy Csaba korábban bejelentette: a hírcentrum igazgatója Élő Gábor, az MTV jelenlegi hírigazgatója lesz. Belénessy Csaba egy interjúban arról beszélt, hogy minden napszakban lesz egy turnusvezető, aki eldönti, melyik hír hol jelenjen meg. AZ MTI vezérigazgatója az InfoRádiónak januárra ígért interjút.

Jónás István megismételte: a cél az, hogy egy közös internetes oldallal jelenjen meg a négy közmédium.

A Népszabadság pár napja arról is írt, hogy a közszolgálati televízióknál és a Rádiónál kevesebb, mint 50 dolgozó maradna a vezérigazgatóval együtt, akik lényegében megrendelik a műsorokat a műsorszolgáltatási alaptól. Az MTI-nél maradna több ember, 100-150.

Ilyen számok a mai értekezleten - legalábbis a rádióban nem hangzottak el. Jónás István vezérigazgató értekezlet előtt küldött leveléből kiderült: a jogutódlás miatt nem változnak a munkaszerződések, a juttatások és a munkakörülmények sem. Az értekezleten nem zárta ki, hogy idővel a közszolgálati médiumok egy helyre költözzenek, de ez még nincs napirenden.

Jónás István említette még a kiszámítható gazdálkodást és azt, hogy szerinte ez a minőségi ugrás lehetősége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×