Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Navracsics: A kormány nem támogatja Rogán alkotmánymódosítási javaslatát

A kormány egyelőre még nem tárgyalta, de várhatóan nem támogatja a fideszes Rogán Antalnak azt az alkotmánymódosítási javaslatát, amellyel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát az alaptörvénybe emelné - mondta Navracsics Tibor.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: korábban már volt szó erről a kérdésről a kabinet ülésén, akkor sem támogatták. "Abban állapodtunk meg, és Szalai Annamáriával is megegyeztem ebben az ügyben, hogy az új alkotmány szövegében lehet kialakítani azt az alkotmányjogi környezetet, amely lehetővé teszi ezt is" - mondta, hozzátéve, hogy pár hónapos "késlekedésről" lenne szó.

A mostani alkotmánymódosítási javaslat nem volt egyeztetve a kormánnyal - közölte Navracsics Tibor.

Rogán Antal szombaton nyújtotta be önálló képviselői indítványát, amelyben azt kezdeményezi, hogy rögzítsék az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát.

Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítási javaslatot, az alkotmány 2011. január 2-tól hatályos szövege szerint "jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete".

A képviselő új fejezettel egészítené ki továbbá az alaptörvényt, amely tartalmazná, hogy az NMHH a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piacát felügyelő és ellenőrző szerve, és felelős e piac zavartalan működéséért. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnöke pedig törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A médiaszabályozás és a hírközlési igazgatás felülvizsgálata során - mind nemzeti, mind nemzetközi szinten - felmerül a jelenlegitől eltérő szabályozási eszköz, a hatóság elnöke által kibocsátott rendelet alkalmazásának szükségessége - áll az előterjesztés indoklásában. Mint Rogán Antal fogalmaz, a javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a média és a hírközlés területén - összhangban a már beterjesztett, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslattal - az NMHH elnöke számára olyan normák (rendelet) kibocsátására, "amelyek a piaci viszonyok és más körülmények gyors változása folytán aligha határozhatók meg törvényi szinten (a médiaszolgáltatásokhoz és hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó különféle hatósági díjak mértéke)".

A Fidesz ugyan nem talált támogatóra a frakciók körében azon kezdeményezéséhez, hogy már hétfőn megkezdődjön a parlamenti vitája Rogán Antal kezdeményezésének, ennek ellenére megkezdik a képviselők az előterjesztés tárgyalását, miután a Ház egyszerű többséggel szavazott az ezzel kiegészített napirendi javaslatról.

Cser-Palkovics András (Fidesz) novemberben már benyújtott egy olyan, zárószavazás előtti módosító javaslatot, amelyben - hasonlóan Rogán Antal mostani indítványához - jogalkotói hatáskört biztosított volna az alaptörvényben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Cser-Palkovics András ezt az indítványát ahhoz az alkotmánymódosítási javaslathoz nyújtotta be, amely egyebek mellett a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetéséről szólt. Az Országgyűlés akkor azonban nem szavazott Cser-Palkovics András javaslatáról.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×