Az 55 éves legfőbb ügyész 2000 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot. Az ő nevéhez fűződik Székely Zoltán kisgazda honatya letartóztatása korrupció miatt, vagy Szabadi Béla, ugyancsak FKGP-s képviselő házi őrizetbe vétele.

Korábban, 1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon - az országos lista 17. helyén szerepelt -, és 1995-ig a párt tagja volt.

Polt Péter 1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott. 1985 és 1995 között ügyvédkedett, 1993-tól 95-ig a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében. 1995-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lett. 2006 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Múlt szerdai bizottsági meghallgatásán Polt Péter a jogállamiság erősödésének nevezte azt a parlamenti döntést, hogy az országgyűlési képviselők nem interpellálhatják a legfőbb ügyészt. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem egyeztethető össze az ügyészség független státuszával.

Kijelentette: egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani a korrupciós ügyek kivizsgálását. Mint mondta: ehhez jó alap az a módosító indítvány, amely 50 főt adna erre a területre az ügyészségnek. Kiemelte: nagyon lelassítja az ilyen ügyek felderítését, hogy gyakran megjelenik bennük a "külföldi szál". Ezért Polt Péter a Központi Nyomozó Főügyészségnél külön egységet tervez létrehozni a korrupciós ügyek kezelésére.

Közölte: szeretné, ha a megváltozott körülményekhez igazíthatnák az ügyészség felépítését és munkáját, hogy a szervezet az eddiginél is jobban szolgálhassa a törvények és az alkotmány által kijelölt célokat. Kérdésre válaszolva elmondta: lesz szervezeti átalakítás, az pedig személyi változásokat is jelent.

Polt Péter a bizottsági ülésen kifejtette: "bizonyos tekintetben" meg kell szüntetni a katonai ügyészség elkülönültségét. Véleménye szerint a katonai ügyészeknek nagyobb részt kellene vállalniuk a "civil" ügyekben.

Egy törvénymódosítás értelmében Polt Péter hat helyett kilenc évig láthatja el a legfőbb ügyészi feladatokat. Sőt, automatikusan meg is hosszabbodhat a megbízatása, ha a Ház nem tud dönteni az utódjáról.