Brüsszelben kiadott közleményében Olli Rehn úgy vélte, a terv fontos hozzájárulás az ír államháztartás stabilizálásához, és jó alapot képez Írország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap között folyó tárgyalásokhoz.

Külön méltatta a biztos az ír vezetés elkötelezettségét a szerkezeti reformok megvalósítása mellett. Úgy vélte, ez a politika egyaránt bátorítja az exportot és a belső keresletet.

A terv egyensúlyt teremt a hosszabb távon is tartható kiadási és bevételi előirányzatok között, miközben kellő védelmet biztosít a szegényebb rétegeknek - vélte Rehn.

Megfelelőnek minősítette az uniós illetékes a jövő évi költségvetésbe iktatott 6 milliárd eurós konszolidációs intézkedéscsomagot is.

Az elszabadult államháztartási hiány miatt szükségessé vált négyéves megszorító terv 10 milliárd euró kiadáscsökkentésből és 5 milliárd euró bevételnövelésből áll. Legfontosabb eleme, hogy az áfakulcsot 23 százalékra emelik a jelenlegi 21 százalékról. Tervezik ingatlan- és vízadó bevezetését is, az állami szférában dolgozók létszámát 25 ezerrel csökkentik, a közalkalmazottak béralapja pedig 1,2 milliárd euróval csökken. Tervbe vették a szociális kiadások fokozatos megnyirbálását is.

A megszorító csomag a feltétele annak, hogy Írország megkapja azt a 85 milliárd euróra tehető nemzetközi hitelt, amelyről még zajlik az egyeztetés az ír fővárosban az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank szakértőinek bevonásával.

Nemzetközi sajtóvélemények szerint a vártnál szigorúbb terv miatt a lakosság elégedetlenkedésére kell számítani Írországban. A helyi közvélemény már azt is negatívan fogadta, hogy a kormány engedett a külső nyomásnak, és nemzetközi támogatásért folyamodott.