Lázár János ezt azután mondta, hogy a parlament kedden elfogadta az általa benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását.

A frakcióvezető sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: reményei szerint a Fidesznek a keddi döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét. Úgy véli, a demokrácia erősítését fogja jelenteni az, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, és megszüntetni a "végkielégítések rendszerét".

A keddi döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket - tette hozzá a politikus.

Lázár János kifejtette: az egész konstrukció középpontjában a 98 százalékos különadóról szóló törvény állt. Ennek módosításában fontos szerepet játszott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok: e szervezetek javasolták ugyanis, hogy 3,5 millió forint legyen az a plafon, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami, önkormányzati vezetők esetében azonban maradt a kétmillió forintos felső határ.

Megjegyezte, a különadóval kapcsolatban több olyan pontosítást is beemeltek a törvénybe, amely adószakértők részéről hangzott el. A különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.

Közölte, azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma, és az öt évre visszamenőleges hatály miatt "nem egy-két milliárdról, hanem jóval többről fog szólni" a befolyó összeg. Kérdésre hozzátette, az október 3-i önkormányzati választás után, még az Alkotmánybíróság döntése előtt tőle már egyszer levontak mintegy egymillió forintot, és a törvény hatálya miatt még egymilliót vonnak majd le tőle. Mellette több tucatnyi párttársát is érinteni fogja a jogszabály.

Arra a kérdésre, miért nem került be a magántulajdon védelme is azon alapjogok közé, amelyek sérelme esetén az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálhat és megsemmisíthet egyes gazdasági tárgyú törvényeket, Lázár János azt válaszolta: az Ab elmúlt húszéves tevékenysége alapján azt látni, hogy az emberi méltóságból vezettek le számos következtetést.

Az öt évnél régebbi végkielégítések utáni különadózást firtató felvetésre úgy reagált, a lehetőségei véget értek, majd mindenki eldönti, mit tesz ebben az ügyben.

Arra az újságírói felvetésre, amely szerint a mostani alkotmánymódosítás nemcsak a különadóról szólt volna, hanem a válságadókról is, úgy válaszolt: ezt majd az Ab eldönti.

Újságírói kérdésre Lázár János azt is elmondta, hogy valóban járt nemrég az Alkotmánybíróságon, ahogy a sajtó arról beszámolt, ám a találkozó témáiról, illetve esetleges eredményeiről semmit nem hozott nyilvánosságra.