A Magyar Közlönyben pénteken megjelent, az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett katasztrófával kapcsolatban kihirdetett kormányhatározat szól az állam nevében a céggel, mint károkozóval szemben történő kártérítési eljárás megindításáról is. Rendelkezik továbbá a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról, az ingóságokban keletkezett károk enyhítéséről, valamint a mindehhez szükséges jogszabályalkotások, feladatkiszabások határidejéről is.

A szombaton életbe lépett kormányhatározat úgy fogalmaz: az "e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul, és az állam a károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a MAL Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására."

A kormányhatározatra reagálva a Mal Zrt. jogi képviselője úgy fogalmazott: a kormányhatározat nem jogszabály, csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtanak belső útmutatást, de az mindenképpen megdöbbentő, jogilag pedig példa nélküli, ha a kormány határozza meg a károkozó kilétét bármilyen ügyben.

Az pedig végképp elfogadhatatlan lenne, ha a kormány még a felelősség kérdésében is állást foglalna, holott jelenleg még a katasztrófa okairól sem készültek el végleges szakértői vélemények - tette hozzá Ruttner György.

Az ügyvéd megjegyezte: mind a károkozás, mind a felelősség kérdésében döntést csak az okok feltárása után, az igazságügyi szerveknek, végső soron pedig a bíróságnak kell hoznia. Ruttner György az előzetes szakértői véleményekre utalva úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel talajtörés okozhatta a támfalrész ledőlését, és így a 10 halálos áldozatot követelő katasztrófát. Hozzátette: a talajtörés bekövetkezését elősegíthette az 1997-es privatizációs szerződésben a gyárat a zagytározóval együtt megvásárló cégnek az állam által kötelezően előírt úgynevezett résfal felépítése, valamint az idei évben lehullott rendkívüli mennyiségű csapadék.

A Mal Zrt. jogi képviselője szerint a felelősség az eddig ismert előzetes szakvélemények alapján is többrétű, mert a tározót a 80-as évek közepén kezdték építeni a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Alumíniumipari Tröszt megrendelésére, és a tározó tervezését és kivitelezését is állami cégek hajtották végre. Hozzáfűzte: az építési engedélyeket és az 1990-es használatbavételi engedélyt is állami hatóságok adták ki, így a Mal Zrt. az 1997-es privatizációkor, mint vevő, jóhiszeműen joggal hihette, hogy a tározókkal minden rendben van, hiszen minden szükséges engedéllyel rendelkezett mind a korábbi építtető, mind az eladó, mind pedig a tározókat működtető cég, ráadásul az illetékes állami hatóságok folyamatosan ellenőrizték és minden esetben rendben lévőnek találták a tározók működtetését.

Ruttner György tudatta: a kormányhatározatban szintén kilátásba helyezett eljárásokkal kapcsolatban a Mal Zrt. álláspontja az, hogy mindenkivel peren kívüli megegyezésre törekszik, így természetesen az állami szervekkel is. "Várjuk a végleges szakvéleményeket, amelyek alapján majd végleges állásfoglalást lehet kialakítani a katasztrófa okairól, azok alapján, azt követően pedig majd a felelősségről, illetve az esetleges felelősökről is" - fogalmazott a cég jogi képviselője.

A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét. Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását.

Azt, hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.