Elkötelezett nemzetpolitikára és erős államra van szükség a nemzet fennmaradásáért - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 9. Magyar Állandó Értekezleten. Hozzátette: jelenleg a határokon belüli és kívüli katasztrofális demográfiai állapot mellett a külhoni magyarság elvándorlása és asszimilációja veszélyezteti a magyar nemzet fennmaradását.

Ebben a helyzetben a szokásos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek. Ezért volt szükség egy rendkívüli impulzusra: a magyar állampolgárság megadására, ami a kulturális, nyelvi és történelmi sorsközösség mellett lehetővé teszi a nemzet közjogi egyesítését is.

Amit másnak szabad, azt nekünk is

Az állampolgárság kapcsán Semjén Zsolt hangsúlyozta: nem vagyunk alávalóbbak egyetlen más nemzetnél sem, így amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is, tehát ha Magyarországot sem zavarja, ha területén valaki más állampolgárságot is felvesz, úgy a környező országoknak is el kell fogadniuk a magyarok hasonló törekvéseit.

A miniszterelnök helyettes azonban aláhúzta: Szlovákiával történelmi sorsközösségben voltunk és vagyunk, ezért kezünk a szlovák nép felé ki volt és van nyújtva.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a Máért nemzeti érdekeink képviseletéért alakult legitim magyar szervezetek tanácskozása. Tehát magyar pártok és magyar szervezetek találkozója, amelybe vegyes pártok nem férnek bele.

A Máértra nem meghívott szlovákiai Híd-Most véleményét egyébként a kormány kikérte, de a párt önmagát vegyes testületnek tekinti, így a kabinet a velük való együttműködést nem a Máért keretein belül képzeli, de korrekt együttműködésre törekszik a Híd-Mosttal is.

A miniszterelnök-helyettes emellett javaslatot tett egy összmagyar regiszter létrehozására. Mint mondta: ma az internet világában semmi akadálya, hogy felkeressük a magyarokat szerte a világban. Semjén Zsolt úgy vélte, így a magyarságot egyszerre lehetne mozgósítani közös ügyek érdekében.

Németh Zsolt: Megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása

Az ülést levezető Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára megnyitójában röviden összefoglalta a Máért eddigi történetét. Mint mondta: 2004-ben a magyar kormányzat teljesen szembe fordult a határon túli magyarok akaratával, most 2010-ben azonban megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása.

Az ülésen egyébként a kormány és az összes parlamenti párt képviselői mellett jelen van többek között Romániából Markó Béla az RMDSZ, Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, a Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a Vajdaságból Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, de képviseli magát a többi között amerikai, dél-amerikai és ausztrál magyar szövetség is.

MSZP:  nemzeti együttműködésre van szükség

Balogh András, az MSZP elnök-helyettese a tanácskozás szünetében úgy vélte: a találkozó létrejöttének puszta ténye is jelentős lépés, demonstrálja, hogy a szétszórtan élő magyarság között van egy kulturális és politikai együttműködés is. Az pedig, hogy a szocialista párt itt van, egyértelművé teszi, hogy ebben a kérdésben egy belső nemzeti együttműködésre is szükség van.

Arra a kérdésre, hogy ha így van, miért pont a szocialista kormányzás utolsó hat évében nem hívták össze a Máértet Balogh András azt mondta, a képet több dolog is árnyalja, de ő úgy véli, szükség van a tanácskozásra, az pedig, hogy itt van, demonstrálja a szocialista párt megújulási folyamatát.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott: mérföldkő a magyar kapcsolatok fejlesztésében, hogy hat év után összehívták a Magyar Állandó Értekezletet és egy ilyen tanácskozást tartalommal is meg kell tölteni. Javaslatai között említette például egy székelyföldi repülőtér megépítésének tervét.

Markó Béla, a szintén erdélyi Román Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy fogalmazott, a Máért legnagyobb haszna, hogy itt véleményt cserélhetnek a különböző szervezetek, és meghatározhatják közös céljaikat. Hozzátette: a státusztörvény módosítása kapcsán nem várható vita.