Addig a tervezetnek inkább csak az irányvonalairól lehet beszámolni, így például arról az alapvető célkitűzésről, hogy a magyar felsőoktatás magas színvonalát, valamint a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének a biztosítását tűzték ki célul a törvény alkotói.

Az elképzelések szerint növelnék az állami szerepvállalást a felsőoktatásban, és minőségi paraméterek alapján egyértelművé tennék az egyetemek és főiskolák közötti különbséget.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár szerint az a rendszer, amit a bolognai folyamatra hivatkozva bevezettek, távol áll a szerződés eredeti szellemiségétől. Mint mondta, átgondolatlan és hajszolt átalakítás indult el, ezért lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ott, ahol ezt látják jobb megoldásnak, vissza lehessen térni az egyciklusú képzésre. A pedagógusképzéssel kapcsolatban kiemelték: ott visszaállhat az osztatlan képzés.

Új, a minőség irányába ható finanszírozást és gazdálkodási rendszert léptetnének életbe, az oktatói előmenetelben pedig elismernék a minősített gyakorlatot, ám ennek részletei még nem ismertek. Az egyetlen konkrétumnak jelenleg az tűnik, hogy az új törvény életbe lépését követően a felsőoktatási intézményekbe csak két emelt szintű érettségivel lehessen bejutni.

Hoffmann Rózsa a vitaanyagot ismertetve elmondta: egy kerettörvényt szeretnének megalkotni, amely a legfontosabb alapvetéseket tartalmazza, a részleteket miniszteri és kormányrendeletek szabályoznák majd. A szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal egyeztetett koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé. Az államtitkár szavai szerint új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.