"A kormányzat fontos feladatai közé tartozik az örökségbarát nemzeti jogrendszer létrehozása" - mondta egy hónapja a több mint hétszáz helyszínen zajló Kulturális Örökség Napjai megnyitóján Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízott elnöke tökéletesen egyetért ezzel a nyilatkozattal. Tamási Judit egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az örökségvédelem főbb gondjai nem az ágazaton belül jelennek meg.  Éppen ezért, ha jogszabályi oldalról kívánják ezeket orvosolni, akkor nem az idevágó törvényhez és annak végrehajtási rendeleteihez kell hozzányúlni, hanem az egyéb területek jogszabályalkotásánál kell figyelembe venni az örökségvédelmi szempontokat - hangsúlyozta.

Az elnök nem tartja valószínűnek, hogy ezt az új alkotmányba úgy lehetne belefoglalni, hogy "minden törvényt az örökségvédelem szempontjainak figyelembe vételével alkossanak meg".  Viszont azt szeretné javasolni, illetve elérni, hogy a kulturális örökséghez való jog mindenképpen szerepeljen a Magyar Köztársaság Alkotmányában - szögezte le. Hozzátette: erre egyébként akadnak példák más államoknál: néhány balti ország és a csehek alaptörvényében is szerepel már ilyen passzus.

Az elnök úgy véli, kétféleképpen lehet az örökségvédelmet becsempészni az alkotmányba: egyrészt a preambulumban szerepelhetne, mint arra utaló nyilatkozat, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget vállal a hazai kulturális örökségért.

És meg lehet jeleníteni a harmadik generációs cikkelyek között, amelyeket a jogtudomány a környezethez fűződő jogokként említ - fejtette ki.

A mostani alkotmányban egyébként már amúgy is megjelenik a "jog az egészséges környezethez" kitétel. Itt lehetne nevesíteni a kulturális örökséghez való jogot, még akkor is, ha a szakértők vitatják, hogy ezek a harmadik generációs passzusok alapjogok-e vagy államcélok - jegyezte meg.

Ha akár így, vagy másképp, de szerepelne a kulturális örökség fogalma a magyar alkotmányban, akkor ez már az egész nemzeti jogrendszerben hivatkozási alapul szolgálhatna, és rá lehetne mutatni, hogy az adott kérdésben alkotmányos jogként kell megjelennie az örökségvédelemnek - fejtette ki Tamási Judit.

Szerinte amennyiben ez megvalósulna, az örökségvédelem civil szervezetei, a már alkotmányba foglalt környezetvédelemhez hasonlóan ügyfélként léphetnének föl egy-egy hatósági eljárásban.