Rendben zajlottak az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulóján rendezett állami ünnepségek; a programokon több ezren vettek részt. A megemlékezések a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kezdődtek a Parlament előtt a közjogi méltóságok jelenlétében. Délután a Kossuth téren a miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Orbán Viktor úgy fogalmazott: egy évük van arra, hogy megteremtsék a sikeres Magyarország alapjait, visszafordítsák a hanyatlás korszakát, és ismét emelkedő pályára állítsák az országot. Szavai szerint 1956-ban fegyveres, 1990-ben alkotmányos, 2010-ben pedig kétharmados forradalom volt. A megemlékezésen az Európai Parlament lengyel elnöke arról beszélt, hogy az 1956-os forradalmat a magyarok az összes európai érdekében vívták meg. Jerzy Buzek a nap folyamán tárgyalt az Országgyűlés elnökével és az államfővel is. A Bródy Sándor utcában, a Magyar Rádió épülete előtt a főpolgármester arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc nem tűrte az elnyomást és a hazugságot. Tarlós István azt mondta: a budapestieknek különösen súlyos örökség adatott, ám ő arra vállalkozott, hogy új rendet és működőképesebb várost építsen. A Jobbik a Deák téren tartotta megemlékezését. Vona Gábor pártelnök, aki helyi magyarok meghívására az Egyesült Államokban, Clevelandben ünnepelte október 23-át, videó üzenetében úgy fogalmazott: a szabadságharcot mindaddig folytatni kell, amíg a forradalmat vérbe fojtók örökösei az Országgyűlésben ülnek. Korábban a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnök átadta a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól megemlékeztek a határon túli területeken is. Erdély különböző városaiban előadásokat, fáklyás felvonulást, kopjafa-avatást tartottak. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Snagovban - Nagy Imre egykori fogságának színhelyén - megkoszorúzta a mártír miniszterelnök szobrát. Beregszászon Lezsák Sándor, a parlament alelnöke összefogásra szólította fel a kárpátaljai magyarokat közelgő helyhatósági választásokra utalva. Megemlékezéseket tartottak a Felvidéken, a Vajdaságban és Ausztriában is. Külön üzenetben üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából az amerikai elnök. Barack Obama szerint a magyar nép zsarnokság elleni harca nem 1956 októberében kezdődött, és nem is akkor fejeződött be. Úgy fogalmazott: a magyar forradalom hatásai egész Kelet-Európában előrevitték a szabadság ügyét.

Hétfőre egyeztetésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit a köztársasági elnök a Sándor-palotába. Schmitt Pál az alkotmánnyal, a jövő évi költségvetéssel és az ügyészséggel összefüggő kérdésekről tárgyalna, így várhatóan a legfőbb ügyész megválasztásáról is egyeztet a pártokkal. Harrach Péter, aki a KDNP-t képviseli majd a találkozón, elmondta: az új alkotmányban garantálnák a határon túliak szavazati jogát, a vasárnapot mint munkaszüneti napot, és megjelentetné a házasság és a család fokozott védelmét. Hozzátette. szeretnék, ha megjelenne az új alkotmány preambulumában a kereszténység szerepe a magyar nemzet történetében, és a Szent Korona, mint a nemzet egységének szimbóluma.

Megkezdték a vörösiszappal elöntött mintegy ezer hektárnyi mezőgazdasági terület szakértői kárfelmérését. A távirati iroda úgy tudja, hogy Kolontár mellett kezdik a vizsgálatokat, és annak eredményének ismeretében döntenek a helyreállítási munkálatokról. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai talajmintákat vesznek, és felmérik, hány hektáron, milyen aranykorona értékű és milyen műveleti ágban használt termőföldben mekkora a szennyeződés.

A benzin árának csökkentését várja a jövő héten a portfolio.hu. A gazdasági hírportál szerint a gázolaj ára nem változik, vagy csak kis mértékben mérséklődhet. Az elemzők emlékezetnek arra, hogy a múlt heti záró értékéhez képest csütörtök estig dollárban mérve 4,4 százalékot esett a benzin ára, miközben a gázolajé 1 százalékkal csökkent.

Dél-Koreában a Nemzetközi Valutaalap mélyreható reformjáról állapodtak meg a G20 csoport pénzügyi vezetői. Az IMF hatalmi viszonyainak átrendezésével az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok - köztük India és Kína - tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelően vehetnek részt a szervezetben. A több szakaszból álló reformnak 2014 januárig kell lezárulnia.