A Népszabadság hozzáteszi: a tervek szerint az OÉT lényegében megszűnne, beolvadna egy új fórumba, amelynek alapját a Fidesz által ellenzékben kialakított egyeztetési fórum, a nemzeti konzultációs sorozat, a Nemzeti Konzultációs Testület vagy a Nemzeti Konzultációs Tanács jelenti majd. A Népszabadság úgy tudja: az új testület véleményt mondhatna a kormány javaslatairól, a költségvetésről vagy adótörvényekről, de nem lenne beleszólása a munka világát érintő törvény-előkészítésbe, a magánszektor éves bérajánlásába, valamint az éves minimálbér meghatározásába.

A témával kapcsolatban a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy míg a munkaadói oldal egységesen legitimnek tartja részvételét a tanácsban, egyes szakszervezetek - például a Liga vagy a Munkástanácsok - készek arra, hogy új módszerekkel mérjék az érdekképviseletek támogatottságát; s így döntsék el, kik képviseljék a munkavállalókat a testületben. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke szerint viszont az érdekképviseletnek a kormányzati előterjesztésekkel kellene foglalkozniuk, nem pedig egymásra licitálva versengeniük.

Az Index.hu arról ír, hogy az országgyűlési képviselők akár öt évvel hamarabb és kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mint az egyszerű polgárok. Õk ebben az esetben nem az ilyenkor előírt nyolc százalékkal csökkentett nyugdíjat, hanem a teljes összeget kapják meg. Az erről szóló törvénymódosítást pár hónappal a kormányváltás előtt, a költségvetési salátatörvénybe csempészve rejtették el a közvélemény elől.

A Portfolio.hu a Reuters felméréséről számol be, amelyből kiderül, hogy a piaci elemzők összességében hisznek a kormány azon vállalásában, hogy értelmében jövőre Magyarországon három százalék alá csökken a GDP-arányos költségvetési hiány. Az internetes portál megjegyzi: úgy tűnik, hogy a piaci szakértők megelőlegezik a bizalmat a kormány számára. A jövő évi kamatkilátások szempontjából azonban nincs összhang az elemzők között. Egyesek a 4,75 százalékos alapkamatot sem zárják ki, míg mások hét százalékos rátát vetítenek előre.

A Világgazdaság interjút közöl Fellegi Tamással. A nemzeti fejlesztési miniszter arra számít, hogy szeptember végére, október elejére megállapodás közeli helyzetet érnek el az energiaszolgáltatókkal. Arra a kérdésre, eladnák-e ismét a Malévot, így felelt: "Előzetesen nem zárnék ki semmit." Fellegi Tamás elárulta: a héten a Nemzeti Vagyonkezelő a kormány felhatalmazása alapján újabb forrást nyújt a légitársaságnak. Az interjúból kiderül: a kormány még az idén stratégiai döntést hoz a közösségi közlekedésről, a vasúti tarifarendszer átalakításáról, és készül a koncepció a paksi atomerőmű kibővítése ügyében is.

A Napi Gazdaságban arról olvashatnak, hogy élénkülni látszik az érdeklődés a balatoni ingatlanok iránt. A kereslet kétirányú: a drága, magas minőségű anyagokból épült, nívós, panorámás nyaralókat, házakat keresik, 50-60 millió forint között, valamint maximum 15 millió forintos házakban gondolkodnak a vevők. A köztes kategóriában, a 30-40 milliós, gyengébb anyagminőségű és felszereltségű, új házak iránt már jóval gyérebb az érdeklődés. A túlkínálat és a még mindig szerény kereslet néhol már 10 százalékkal a reális szint alá nyomta az árakat, szakértők szerint most érdemes vásárolni. A környékbeli ingatlanosok a gazdasági helyzet javulása mellett a tervezett fejlesztésektől várják a piac élénkülését.