A Fidesz frakcióvezetője Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: a választókban nincs türelem azokkal szemben, akik az elmúlt nyolc évért számadással tartoznak. Mint mondta, az emberek türelmetlensége hajtotta el az MSZP-t, és ez viszi a kormánypártokat előre.

"A magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra: hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét" - mondta, hozzátéve: az ügyek tisztázását várják a kormánytól azok esetében is, akik mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként igyekeznek megúszni a felelősségre vonást.

Lázár János a kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem "fordítva ülünk a lovon", Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést.

Mint mondta, a kormány legfontosabb érdeme, hogy "a reformdiktatúra után" visszaadta a kételkedés jogát és lehetőségét, elismerve, hogy nincsenek kizárólagos megoldások. Szavai szerint ez jelenti a demokráciát.

"Biztos, hogy csak megszorításokkal lehet kezelni a válságot? (...) Biztos, hogy adócsökkentéssel nem lehet gazdasági növekedést elérni? Biztos, hogy Szlovákiával szemben csak egyfajta politika létezik?" - sorolta a kérdéseket, amelyekre - mint mondta - a kormány új választ adott.

Lázár János arról is beszélt, hogy jóvátételt kell kapnia azoknak a becsapott baloldali választóknak, akiket az MSZP magára hagyott, "politikai hajléktalanná" tett. Hozzáfűzte: a nézeteiket nem akarhatják megváltoztatni, de az ország újjáépítéséhez rájuk is szükség van.

Az árvíz utáni helyreállításról szólva a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: Felsőzsolcán harminc nap alatt tíz új ház épült fel azoknak, akik fedél nélkül maradtak. "Ha sikerült harminc nap alatt néhány embernek, akkor sikerülhet néhány év alatt több millió embernek és az egész országnak is" - zárta beszédét.

Súlyos örökség

A kettős állampolgárságról és nemzeti összetartozásról szóló törvényeket, az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését és a büntetőjogi törvény módosítását emelte ki többek között az eltelt időszak kormányzati intézkedései közül a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője.

Harrach Péter szintén a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék. Ez óriási különbség, s évente 3000 milliárdos törlesztést eredményez - hívta fel a figyelmet.

Harrach Péter azt mondta, hogy az előző időszak vezetői nemcsak sajátjuknak tekintették az állami vagyont, de ami még ennél is rosszabb, haza is vitték azt. A kereszténydemokrata politikus az eltelt időszak szimbolikus kormányzati döntései közül kiemelte a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról hozott törvényeket.

Kitért arra, hogy az alkotmánymódosítás érintette az országgyűlési képviselők számának csökkentését, megoldották az Alkotmánybíróság tagjainak választását, s rendelkeztek arról, hogy a végkielégítésekre külön adó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte.