A Népszabadság arról ír, hogy forráskivonás nem, átrendezés lehet a 2011-es költségvetésben. Legalábbis ezen az állásponton vannak azok a fideszes szakpolitikusok, akik érintve érezhették magukat Orbán Viktor hétvégi, kötcsei beszéde kapcsán, amikor a miniszterelnök az ezermilliárdos forráskivonás miatt a frakcióból távozókról beszélt. A kormánypárti szakpolitikusok úgy vélik, hogy a 2010-es évet tekintve is mintegy egy havi finanszírozás, 35-40 milliárd forint hiányzik a büdzséből. Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végén beszélt arról, hogy "ezermilliárdszám kell forrást kivonni a gazdaságból" a lejáró adósság rendezése miatt, majd utalt arra, hogy ez érdeksérelmekkel járhat, s emiatt csökkenhet a kormánypárti frakció létszáma. A parlamenti lobbik közül az önkormányzati és az egészségügyi számít kifejezetten erősnek, vagyis ha a kormányfő tart ilyen reakcióktól, akkor valószínűleg itt kell keresni azokat az érintetteket, akik zokon vehetnének egy megszorító büdzsét.

A Magyar Nemzet információ szerint levelet írt Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Európai Unió központi szerveihez, amelyben azt kifogásolta, hogy kétmillió forintra csökkentették fizetését. A lap írása szerint ez a dokumentum is közrejátszhatott az európai bizottság minapi megkeresésének hátterében, amelyben magyarázatot kérnek arra, miért változtatta meg a kormány a jegybank elnök munkájának díjazását. Egyes szakértők szerint peres eljárás indulhat Magyarország ellen a témában, igaz, a brüsszeli megkeresésben csak halvány utalás szerepel a kérés jogi útra tereléséről. A lap érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya tagadta, hogy Simor András az európai Bizottsághoz fordult. A lap által megkérdezett szakértő szerint a jegybankelnök fizetésébe nem szólhat bele az Európai Unió.

Az Index. hu írása szerint egy pakisztáni lap arról számolt be, hogy a tálibok figyelmeztették a magyar kormányt, hogy újabb áldozatokkal járhat, ha nem távoznak a magyar csapatok Afganisztánból. Szóvivőjük állítása szerint komoly támadásokat terveznek a külföldi erők ellen a magyarok állomáshelyéül is szolgáló Baglán tartományban. A tálibok egyik szóvivője nem érti, hogy ha a múltban nem voltak konfliktusok az afgánok és a magyarok között, akkor miért érkeztek magyar katonák is az országba. Állítása szerint a magyaroknak semmilyen haszonnal nem jár a háború, az csak az Egyesült Államok érdeke. A magyar katonák állomáshelyéül szolgáló Baglán tartományról azt mondta, hogy a tálibok egyre nagyobb befolyást szereznek a területen, és súlyos csapásokat terveznek az ott szolgáló külföldi erők ellen.

Ötször annyival nőtt a diploma nélküli magyarok munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké - írja a Világgazdaság az OECD éves oktatásügyi jelentését idézve. Magyarország kevesebbet költ oktatásra, mint a legtöbb tagállam, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag. Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai között nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia.

A Napi Gazdaság arról számol be, hogy egy német ügyvéd azért fordult a magyar bírósághoz, mert szeretne magyarországi ügyvédi kamarai tagság nélkül is ügyvédként tevékenykedni. A magyar bíróság az Európai Bíróságtól kéri az érintett két irányelv értelmezését. Az ügyben szeptember közepén lesz tárgyalás. A magyar ügyvédi kamara szerint hazánk az ügyvédekről szóló közösségi irányelv átültetésével teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeit.

A Portfolio.hu arról ír, hogy Joseph Stiglitz szerint nem a költségvetési megszorítások jelentik a megoldást a gazdasági válságra. A Nobel-díjas közgazdász a budapesti Közép-Európai Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján elhibázottnak nevezte az Európában elterjedő megszorító jellegű gazdaságpolitikákat. A költségvetési nadrágszíj-húzás, csak a piac egyes szereplőinek, egész pontosan a pénzügyi piacnak kedvez, azoknak az embereknek, akik miatt a válság kialakult - véli a professzor.