Az erről szóló határozatokat pénteken, ünnepi ülésén fogadta el a város képviselő-testülete.

Meggyes Tamás polgármester (Fidesz) előterjesztése rámutat, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény a szervezet székhelyéül Esztergomot jelölte meg, azonban az Alkotmánybíróság mind a mai napig nem költözött ide. "Az esztergomi városvezetésnek régi törekvése, hogy ezen változtasson, hiszen ez nem csak az esztergomi embereknek, de a magyar jogállamiságnak is alapvető érdeke" - írta a város vezetője.

Érvelése szerint az Alkotmánybíróság függetlenségét erősítené a területi függetlenség elve, mert így a szervezet elkülönülne az egyéb hatalmi ágak székhelyétől, és ez az intézkedés az ország Budapest-központúságát is oldaná.

"Az Esztergom számára kedvező döntés részben rehabilitálhatná a várost, amely 1950 után elvesztette évezredes kiváltságos helyzetét. A megalázó várossorvasztás után Esztergom ismét elfoglalhatná a nemzettudatban azt a helyet, amit megérdemel" - fogalmazott Meggyes Tamás.

Az előterjesztés szerint állami forrásból kellene megvalósulni az Alkotmánybíróság elhelyezését biztosító épületnek, ezért már a 2011-es költségvetési törvény előkészítése során tervezni kellene a szükséges kiadásokat.

A képviselő-testület ellenszavazat nélkül elfogadta a polgármester azon előterjesztését is, melyben megyei jogú városi címert kérnek Esztergomnak, mely a várost az Alkotmánybíróság székhelyeként illetné meg.

A cím odaítélése melletti érvek között szerepelt, hogy Esztergom az elmúlt évek során számos megyei intézményt vett saját fenntartásába és ezzel a város körzeti közszolgáltatási és térségfejlesztési jellegét megteremtette.

A képviselők elfogadták továbbá, hogy a város kezdjen tárgyalásokat, hogy Esztergom középkori vára a világörökség részét képezze.