Infostart.hu
eur:
354.61
usd:
310.1
bux:
142016.6
2026. július 7. kedd Apollónia

Vekerdy: Nemzeti öngyilkosság, ha nem hagyjuk felzárkózni a gyengébbeket

Tovább növeli a gyermekek közötti különbségeket a buktatás, az érdemjegyes osztályozás pedig a kitalálói, a németek szerint is a legszubjektívebb értékelési módszer - mondta az InfoRádiónak Vekerdi Tamás gyermekpszichológus. Az oktatási szakértő viszont azt is helytelenítette, hogy az előző kormányzat túl gyorsan törölte el az osztályismétlést, és vezette be a szöveges értékelést.

Az iskola első négy-hat évét egységnek kell tekinteni a gyermek életében, amikor a felzárkózás időszaka zajlik - jelentette ki a gyermekpszichológus.

Vekerdy Tamás helyteleníti, hogy a tanulók életébe ebben az időszakban olyan eszközökkel avatkoznak bele, amelyek már túl korán minősítenek, és bevezetik a korai elkülönítést.

A szakember nemzeti öngyilkosságnak tartja, ha a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy etnikai különbségek miatt eltérő képességekkel érkező gyermekek nem kapják meg a felzárkózás esélyét.

Már egy 1974-es felmérés is azt mutatta, hogy az akkor megvizsgált 12 tantárgyi faktorból nyolcban nem jelentett pótlási lehetőséget a buktatás az elmarasztalt tanulóknak - idézte Vekerdy Tamás. Csupán kettőben adott némi esélyt az évismétlés, és csak egy esetben, a matematikai részképességeknél jutott előbbre a diák a bukás esztendeje alatt - tette hozzá.

A szöveges értékelés bevezetéséről a pszichológus úgy vélekedett: a magyar nép az érdemjegyes osztályzásra szocializálódott ugyan, amit a németektől örököltünk. Azonban, szintén tanulmányokat idézve, a szakember azt hangsúlyozta, hogy az osztályzásnál nincs szubjektívabb értékelés, ami ráadásul az objektivitás látszatával történik.

Vekerdy Tamás szerint egyik napról a másikra, utasítással nem lehet eljutni a szöveges értékelésig, csak hosszú folyamat árán, amelybe a tanárok továbbképzésének, és önkéntességének is nagy szerepet kell játszania.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Az amerikai-iráni háború az egész világot rádöbbentette, hogy egyetlen gyenge pont megszorongatásával milyen könnyű a világgazdaságot megrengetni. A Hormuzi-szoros lezárása – valljuk be, kevésbé váratlanul – a Közel-Kelet jóléti monarchiáiban okozta a legnagyobb kárt, ezért gőzerővel törtek a felszínre azok a régóta meglévő, de többnyire sarokba hajított tervek, amelyek a térség hálózatosabb infrastrukturális összeköttetésére törekedtek. Új lendületet kapott az egykori oszmán Hidzsáz-vasútvonal újjáépítésének terve, amely Törökországot kötné össze Szaúd-Arábiával Szírián és Jordánián keresztül, stratégiai szárazföldi alternatívát teremtve a tengeri szállítási útvonalakkal szemben. A megvalósítás előtt ugyanakkor komoly kihívások állnak: a műszaki együttműködés hiánya, a szélsőséges csoportok fenyegetése és a térség továbbra is törékeny biztonsági helyzete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×