Lázár János úgy fogalmazott: az orosz külpolitikai és gazdasági érdekek diktálták a magyarországi történéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt.

Az elmúlt években az volt a cél, hogy Magyarország Oroszország közép-európai "hídfőállása" legyen - tette hozzá a frakcióvezető.

Lázár János szerint a közelmúlt egyik legfontosabb külpolitikai öröksége "az orosz-magyar gazdasági oligarchikus kapcsolatrendszer, amely az elmúlt nyolc esztendőben kialakult".

A mai vezetők felelőssége, hogy ezt a viszonyt milyen irányba terelik - mondta a frakcióvezető -, hozzátéve, Magyarország túlzottan kiszolgáltatott, mert energiaszükségletének 80-90 százaléka keletről érkezik, ami "kényszerpályára állítja a magyar gazdaságpolitikát".

Az Oroszországhoz fűződő viszony egyúttal értékválasztást is jelent - mutatott rá. A kapcsolat gazdaságilag, stratégiailag előnyös lehet - mondta - ugyanakkor, mint fogalmazott - "Keletről sok minden jöhet, de demokrácia és szabadságjogok biztosan nem".

Csaba László egyetemi tanár illúziónak nevezte, hogy Oroszország jelentősége csökkent volna a közelmúltban. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagforrások szerinte kedveznek a tekintélyelvű rendszer kialakulásának.

Az energiaforrásokból adódó nagy jövedelem lehetővé teszi, hogy Oroszország szabadon, külső befolyás nélkül alakíthassa politikáját, magyarázta Csaba László, emlékeztetve, az országban az állam és a gazdaság nem válik szét egymástól.