Még a nyáron elkészül a közösségi közlekedés teljes megújításának stratégiája. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára erről a Komárom-Székesfehérvár vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója, valamint a személyforgalom holnapi újbóli indítása alkalmából rendezett ünnepségen beszélt Kisbéren. Völner Pál elmondta: a vasútra vonatkozó anyag már szinte teljesnek tekinthető és készül az autóbusz-közlekedésre vonatkozó tervezet is. Az államtitkár az érintett önkormányzatok közreműködésével hosszú távú célként jelölte meg a helyi közlekedés bevonását az egységes közösségi közlekedés megteremtésébe. Hozzátette: várhatóan az ősszel már nyilvánosságra hozhatók a MÁV szerkezeti átalakítására vonatkozó elképzelések. A politikus a közösségi közlekedés állami finanszírozásának szinten tartása mellett javítani szeretné a szolgáltatás színvonalát is.

A bűnmegelőzésben is számít a kormány a polgárőrségre - mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Tállai András a Heves megyei Poroszlón rendezett országos polgárőrnapon úgy fogalmazott: az eredményes munkához minden segítséget megadnak, hiszen nem lehet egyetlen település sem, ahol az emberek nem érzik magukat biztonságban. Az új országos rendőrfőkapitány a rendezvényen a rendőrség stratégiai partnerének nevezte a polgárőrséget. Hatala József azt mondta: a polgárőrökre egész Magyarországnak és nem csak a rendőrségnek van szüksége.

Főpolgármester-jelöltként szeretne indulni az őszi önkormányzati választásokon a Roma Polgári Tömörülés elnöke. Makai István az InfoRádióban úgy fogalmazott: változásra, a romák és nem romák közötti összefogásra van szükség. A Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke úgy vélte: a romák helyzetét nemzetgazdasági és stratégiai kérdésként kell kezelni, amelyben kiemelten fontos a munkahelyteremtés és az oktatás. Szólt arról is, hogy a helyhatósági választásokon a Roma Polgári Tömörülés képviselőjelöltjei valamennyi választókörzetben elindulnak Budapesten.

A Fidesz szerint a nemzeti együttműködés nyilatkozata az emberek akaratának elismerése, ezért helye van a közintézményekben. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezt azután közölte, hogy az LMP után az MSZP és a Jobbik is bírálta azt a kormányhatározatot, amely szerint jól látható helyen ki kell helyezni a nyilatkozat szövegét az államigazgatás intézményeinek épületeiben. A politikai nyilatkozatot június 14-én fogadta el az Országgyűlés a kormánypártok támogatásával. A dokumentumban a parlament kinyilvánította, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén is házakat rongált meg és fákat döntött ki a délutáni vihar. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tájékoztatása szerint Bánréve, Sajópüspöki és Putnok környékén teniszlabda nagyságú jég esett. Bánrévén a lakóházak 90 százalékát megrongálta a vihar, 450 háznak szakadt be, vagy ment tönkre teljesen a teteje. Pusztított a vihar Hét községben és Sajónémetiben is, ahol több száz házban és autókban keletkezett kisebb-nagyobb kár.

Szlovákiában megállapodott a koalíciós szerződésről a négy szlovák jobbközép párt. A tárgyalások után Iveta Radicová kijelölt miniszterelnök elmondta, hogy döntöttek a tárcák és a parlamenti tisztségek elosztásáról is. A dokumentumot a négy párt képviselői kedden délután írják alá Pozsonyban. Korábbi közlések szerint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió a miniszterelnöki tisztségen kívül 4 tárcát kap, csakúgy mint a Szabadság és Szolidaritás. A két kisebbik koalíciós tagnak, a Kereszténydemokrata Mozgalomnak és a Híd-MOSZT pártnak 3-3 minisztere lesz. Korábban a választásokon győztes, Robert Fico vezette SZMER nem tudott kormányt alakítani.

Kirgizisztánban letette a hivatali esküt a közép-ázsiai ország új elnöke. Roza Otunbajeva beszédében reményét fejezte ki, hogy átmeneti kormánya a stabilitás és a demokratikus szabadságjogok korszakát nyitja meg, valamint jószomszédi és baráti viszonyt fog ápolni a szomszédos országokkal. Az államfő azt ígérte, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy leküzdjék a júniusban lezajlott súlyos etnikai összecsapások következményeit. Az ország volt külügyminisztere az alkotmány módosításáról megtartott június 27-ei népszavazás nyomán foglalhatta el az államfői posztot, miután a referendumon arról is döntöttek, hogy Roza Otunbajeva ideiglenes elnök lesz 2011 végéig, és ezután kivonul a politikából.

Krakkóban aláírta a két éve kötött rakétavédelmi megállapodás módosítását az amerikai és a lengyel külügyminiszter. Hillary Clinton és Radoslaw Sikorski az azóta bekövetkezett változásokhoz igazította az eredetileg Lengyelországba és Csehországba tervezett rakétavédelmi rendszerről szóló egyezséget. Barack Obama amerikai elnök szeptemberben jelentette be, hogy lemond az eredeti európai rakétapajzsról, amelyet Oroszország saját biztonsága elleni fenyegetésként értékelt, és helyette egy rugalmasabb, tengeri és szárazföldi telepítésű rendszer létrehozását irányozta elő.

A szerb külügyminiszter szerint nem lehet megkerülni a függetlenség kérdését a szerb-koszovói tárgyalásokon. Vuk Jeremic egy belgrádi napilapban reagált azokra az amerikai és európai nyilatkozatokra, amelyek felszólították Belgrádot és Pristinát, hogy ne bolygassák a függetlenség kérdését; enélkül kezdjék meg a tárgyalásokat a Koszovóban élő albánok és szerbek életminőségének javításáról. Vuk Jeremic utalt arra, hogy az ügyben már az idén nyáron várható a hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalása. Koszovó függetlenségét eddig 69 ország ismerte el; az Európai Unió 27 országából 22. Belgrád Koszovót változatlanul szerbiai tartománynak tartja.