Négy éve összesen csaknem 200 ezren kérték felvételüket a kisebbségi választói jegyzékekbe.

A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a megjelölt 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől.

A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez.

A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be, feladatai végrehajtásakor. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)

Az OVI adatai szerint eddig 80.614-en kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 61 százaléka (49.257 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (17.845-en) németnek, 4.073 választó szlováknak, 3.740 horvátnak, 1.039 románnak, 928 szerbnek, 803 ruszinnak, 749 lengyelnek, 552 görögnek, 457 ukránnak, 430 szlovénnek, 419 bolgárnak, 322 pedig örménynek.

A legtöbben, 1.163-an eddig Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, közülük 770-en a cigány, 219-en a német, 97-en a lengyel, 58-an az örmény választói jegyzékbe vetették fel magukat. Pécsen 577-en jelentkeztek (közülük 292-en a német, 84-en a horvát jegyzékbe) Miskolcon 562-en (ebből 450-en a cigány, 28-an az ukrán választói jegyzékbe), Békéscsabán 232-en (120 szlovák és 30 román), Kiskunhalason 517-en (419-en a cigány, 97-en a német jegyzékbe).

A főváros XVIII. kerületében 539 jelentkező kérte felvételét (226 a német, 58 a bolgár, 50 a görög, 39 a ruszin, 38-38 a szerb, illetve a horvát, 34 a szlovén jegyzékbe).

Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.

2006-ban Pécsen olyan sokan (2.550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt - Békéscsaba (1.426), Győr (1.970), Miskolc (1.403), Nagykanizsa (1.204) és Budapest XVIII. kerülete (1.455) - ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson.

Akkor 2.933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1.435 településén végül összesen 2.049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.