Május 14-én megalakult az új parlament, majd május 29-én tette le az esküt Orbán Viktor, és a kormány nyolc miniszterrel megkezdhette munkáját. Az új kabinet felállása után szinte néhány nap leforgása alatt több fontos állami szervezetnél, hatóságnál dolgozó vezetői poszton történt személycsere.

Mindössze négy nappal a Fidesz-KDNP-kormány megalakulása után Hende Csaba honvédelmi miniszter - szakmai és morális válságra hivatkozva - személyi változásokat kezdeményezett a botrányoktól megtépázott honvédségnél, és bejelentette: június 5-ével kezdeményezi a köztársasági elnöknél Tömböl László vezérkari főnök felmentését.

Hazuga Károlyt, a vezérkari főnök helyettesét még a bejelentés napján a tárcavezető mentette fel, aki a kormányfőnél szintén június 5-ei hatállyal egyúttal kezdeményezte Madarász Károlynak, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójának és Kovácsics Ferencnek, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatójának felmentését is.

Sólyom László június 9-én adta át Benkő Tibor altábornagynak mint a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének a kinevezését. A KFH élére Tóth András, míg a KGH főigazgatói posztjára Domján László került.

Június 5-én került napvilágra a hír, hogy Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke benyújtja lemondását a közigazgatási és igazságügy miniszternek. A közgazdász-statisztikus mindössze hat hónappal a választások előtt, 2009 novemberében került a KSH élére.Helyére a hivatal korábbi alelnökét, Vukovich Gabriellát nevezték ki. A demográfiával és népességstatisztikával foglalkozó szakember, aki korábban az ENSZ szakértőjeként is dolgozott, a jogszabályok értelmében hat évre kapta a megbízatását.

A KSH elnökéhez hasonlóan a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) új vezetője is június 11-től tölti be új pozícióját. Gaál Szabolcs Barnát, aki eddig a főváros XII. kerületének jegyzőjeként dolgozott, a 2006. évi kormányrendelet módosítása alapján már nem a pénzügyminiszter, hanem a közigazgatási tárcavezető javaslatára a miniszterelnök nevezi ki - és ha úgy adódik, menti fel. A változás értelmében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv június 10-étől a Pénzügyminisztérium helyett a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozik.

Senkit nem ért meglepetésként, hogy vezetőváltás történt a "megerősített, átláthatóbb profilú" Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élén is. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter június 11-én Horváth Gergelyt, a Betonút Zrt. és a Keler Zrt. volt vezérigazgatóját nevezte ki Kamarás Miklós helyére.

Sűrű lesz a nyár: APEH, Energia Hivatal, ÁSZ és két új alkotmánybíró

Változás várható az APEH élén is, a kétharmados parlamenti felhatalmazással bíró új kormány az adóhivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonását tervezi. Az erről szóló törvényjavaslat szerint a VPOP irányítását kormánybiztos venné át, aki "külön szervezeti egységet hozhat létre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítésének előkészítése érdekében". Sajtóértesülések szerint az összevonás után Szikora Jánostól Vida Ildikó, aki 1999 és 2002  között már vezette a Hivatalt, veheti újra át az APEH irányítását.

Július 1-jével új vezetője lesz a Magyar Energia Hivatalnak is, miután június 10-én lemondott elnöki posztjáról a szintén csak tavaly kinevezett Matos Zoltán. Közleménye szerint az új szakmai stratégiának megfelelő vezetés kialakítása elé nem akarta akadályt támasztani, ezért közös megegyezéssel június 30-ai hatállyal lemondott a tisztségéről. A hivatal elnöki székének betöltésére Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pályázatot ír ki.

A Fidesz még júniusban megválasztaná az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetőit, és lehetőség szerint június végén, július elején legalább két alkotmánybíró személyéről is döntenének. Kovács Árpád jelenlegi ÁSZ-elnök megbízatása 2009 december 9-én járt le.

Az Országgyűlés hétfői ülésén dönt az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatról. Az ÁSZ elnökjelöltjévé, illetve alelnökjelöltjévé az válik, aki a nyolc tagból álló, kormánypárti többségű bizottságban legalább öt tag támogatását megkapja.

Két új alkotmánybíró megválasztására is számítani lehet a nyáron. Szintén hétfőn kerül a parlament elé az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, amely a jogszabályba iktatja, hogy az alkotmánybírákat nyolctagú parlamenti bizottság jelöli. Az Alkotmánybíróság két éve működik 11 helyett 9 taggal.