A Heti Válasz arról ír, hogy bár a BKV-botrány leginkább Hagyó Miklósra látszik ráégni, a közlekedési vállalatból kinyerhető javakat az SZDSZ sem tolta el magától. A lap szerint a nyomozás adatai arra utalnak, hogy a választások után a liberálisok szinte egyetlen élő pártsejtje, a budapesti is elhalhat. Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadójának a szerepe már ismert.

A Heti Válasz szerint a "lobbikör" másik liberális tagja Tótfalusi György, a BKV korabeli igazgatósági elnöke volt. Balog Zsolt volt megbízott vezérigazgató emlékei szerint Hagyó Miklós utasítására Tótfalusi György kéréseit is ellenkezés nélkül teljesítenie kellett.

A lap megjegyzi: Boruzs Andrásnak, az SZDSZ igazgatójának, budapesti elnökének, ügyvivőjének és kampányfőnökének a neve tavaly őszig a BKV humán tanácsadói között szerepelt, ám a közlekedési vállalat könyvvizsgálója szerint valójában "hozzárendelt munkakör hiányában tényleges munkavégzés nélkül" kapott fizetést. Végezetül felmerül Ikvai-Szabó Imre, a BKV-t Hagyó Miklóssal közösen felügyelő főpolgármester-helyettes neve is, aki a Heti Válasz szerint Mesterházy Ernő egyik legjobban bebetonozott figurája volt.

A Figyelőben arról olvashatnak, hogy Magyarországon 9 világszínvonalú alváslaboratórium fogadja az álmatlansággal küzdő pácienseket, akik száma egyre nő.

A rossz alvás, azon túl, hogy negatív hatást gyakorol a teljesítményre, hosszú távon elhízást, cukorbetegséget okoz, gyengíti az immunrendszert, számos pszichikai kórt - köztük depressziót, szorongást vált ki, és súlyos esetben növeli a hajnali agyi keringési zavar, illetve a szívinfarktus bekövetkezésének veszélyét. A magyar lakosság közel fele küzd alvásproblémákkal, de az érintettek négyötöde nem fordul orvoshoz.

Pedig Magyarországon a legkorszerűbb légzés- és agyitevékenység-figyelő monitorokat alkalmazzák, s az eredmények kiértékelésére is a legújabb számítógépes programok állnak rendelkezésre. Az alvászavar leküzdéséhez szükséges terápiákról és módszerekről részleteket a Figyelőben olvashatnak.