Idén március 28-án, vasárnap hajnalban lesz az óraigazítás, ekkor kezdődik a nyári időszámítás, amely október 30-ig tart.

A Volánbusz Zrt. tájékoztatása szerint a március 28-ai nyári időszámításra történő átállás a belföldi távolsági, helyközi és helyi járatainak közlekedését nem érinti.

Az óraátállításkor úton lévő nemzetközi menetrendszerinti autóbuszjáratok a meghirdetettnél 1 órával később érkeznek úti céljukhoz.

A MÁV-nál sem kell a személyszállító vonatok menetrendjét az óraállítás miatt módosítani. Ez idő tájt hét belföldi személyvonat közlekedik, ezeknél néhány perces késésre kell számítani.

A belföldi vonatközlekedésben - az esetleges utas-lemaradások elkerülése érdekében - a kettő és három óra között induló személyvonatokat a vonatindító állomásokról csak az óraigazítás megtörténte után, legkorábban hajnali három órakor indítják el.

Hagyomány 

Az óraátállítás egy szokásnak nevezhető gyakorlat, amelynek elsődleges célja az energia-megtakarítás - mondta az InfoRádiónak az ELMŰ szóvivője, aki hozzátette: bár a mérések azt mutatják, hogy az átállásnak van energetikai jelentősége, az már csak inkább az európai konvencióhoz való csatlakozást jelenti.

Boross Norbert elmondta: az óraátállítás miatti megtakarítás mértéke a számítástechnika fejlődésével csökkent, hiszen ma már a közvilágítást központi számítógépek vezérlik a fény erősségének függvényében.

Az alternatív időszámítást, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest, elsőként az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Maga az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis az északi féltekén. 1916-ban Magyarország is bevezette a nyári időszámítás rendszerét, s 1954-ig hosszabb-rövidebb kihagyásokkal működtette is.

Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először: e megoldásnak ebben az időben elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek a teljesítőképességgel kapcsolatos gondok.