"Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyon fontosnak tartja az európai szolidaritást. Az európai 27-ek egyikeként azt fogjuk képviselni a jövő héten Brüsszelben is, hogy Görögországnak szüksége van a támogatásra és a szolidaritásra azért, hogy legyen ideje végigcsinálni mindazt, amivel kilábalhat ebből a válságból" - mondta Bajnai Gordon a megbeszélés utáni sajtóértekezleten.

Az az intézkedési terv és program, amelyet a görög kormány elindított, alkalmas arra, hogy Görögországot átlendítse a válságon. Egyrészt megvannak benne azok a rövidtávú elemek, amelyek gyorsan helyreállítják az egyensúlyt, másrészt tartalmazza a középtávú egyensúly helyreállítását segítő intézkedéseket. A program sokban hasonlít a magyar válságkezelő intézkedésekhez is - tette hozzá.

"Görögország most bizonyos értelemben oda megy, ahonnan mi jövünk: most néz szembe azokkal a nagyon fájdalmas áldozatvállalásokkal, amelyeket a magyar kormánynak tavaly májusban kellett kérni a polgáraitól" - mondta Bajnai Gordon.

A magyar miniszterelnök szerint már rövid távon javulhat Görögország megítélése.

Jeórjiosz Papandreu kiemelte: Görögországnak nem pénzügyi mentőövre vagy pénzre van szüksége, hanem olyan eszközre, amely szükség esetén alkalmazható a piacokon, biztosíthatja, hogy az ország más eurózónabeli államhoz hasonló kamatok mellett vehessen fel hitelt.

Görögország mindent megtesz gazdasága stabilizálásáért, de az Európai Uniónak is létre kell hoznia a szükséges intézményeket, hogy érdemi gazdasági koordináció jöhessen létre a közösségen belül. Ehhez új intézményi formákra van szükség, így például az Európai Valutaalapra. Amíg ezek az intézményi változások nem történnek meg, szolidaritásra van szükség az EU-ban, hogy meg lehessen törni az esetleges piaci spekulációkat - tette hozzá.

A tagállamok szolidaritására azért is szükség van, hogy Görögország 4 százalékponttal csökkenthesse idén a 12,7 százalékos költségvetési deficitet - hangsúlyozta Jeórjiosz Papandreu.

A kormányfői találkozón szó volt a nyugat-balkáni bővítésről is. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban kiemelte: mind a két ország támogatja a nyugat-balkáni államok euroatlanti integrációját. Jeórjiosz Papandreu emlékeztetett arra: Görögország szeretné elérni, hogy a térség államai legkésőbb 2014-ben csatlakozhassanak az Európai Unióhoz.

A miniszterelnökök tárgyaltak az uniós energiabiztonságról is. Bajnai Gordon szerint a visegrádi országok energiabiztonsági együttműködésében partner lehet Görögország is. A görög kormányfő kiemelte, hogy Görögország jelentős kezdeményezésekkel és beruházásokkal járul hozzá az energetikai együttműködéshez.