A pártvezető kifejtette, hogy járta a vidéket az EP-választás előtt és most is, ezúttal már jóval több ember, sokkal nagyobb kedvvel vesz részt a kampányban. Szerinte a mostani választásnak nagyobb a tétje annál, mint hogy ki kormányoz. A tét ugyanis az, hogy az MSZP megkerülhetetlen politikai erő maradjon.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy akár tízszer többet érhet Keller László közpénzügyi államtitkár apósának sóskúti földje, miután a szocialista politikus lobbizása nyomán 2005-ben olyan törvényt fogadott el a parlament, hogy a helyi önkormányzat belterületbe vonhatta az ingatlant, ezzel pedig megnyílt az út a több mint 70 hektáros sóskúti ingatlan együttes építési területté való átminősítése előtt.

Az Index egy tanulmányra hivatkozva arról számol be, hogy az ittas vezetés, a dohányzás és más káros tevékenységek ellen irányuló reklámkampányok gyakran használják fel céljaik eléréséhez azt a módszert, hogy a befogadóban szégyent és bűntudatot keltenek, ám vannak, akiknél egy alkoholfogyasztás-ellenes kampány éppen több ivást válthat ki. A tanulmány egyik szerzője arra a következtetésre jut, hogy ez sokkal rosszabb, mintha egyszerűen elpazarolt pénzről és időről lenne szó.

A Napi Gazdaság cikke szerint lebonyolító mérnökszervezet nélkül maradhat a 4-es metró építése áprilistól, miután a teendőket eddig ellátó Eurometro Kft. 2012-ig szóló szerződésének első szakaszra vonatkozó pénzügyi kerete a projekt elhúzódása és az ezzel járó többletmunkák miatt március végén kimerül. A DBR hirdetmény nélkül, tehát nem nyilvános közbeszerzést akart lebonyolítani, de ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság februárba elutasította. A nyílt tendert azonban már nincs idő áprilisig lefolytatni.

A Világgazdaság értesülései szerint 50 milliárd forintos keretű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank a hazai közösségi közeledési közszolgáltatást végző vállalatok számára kiöregedett gépjárműparkjuk megújítására. A hitelprogram akár ezer busz lecserélésére is elegendő forrást nyújthat.

A Pénzcentrum írása alapján az internet megteremtette a virtuális világokat, a virtuális világok pedig a virtuális pénzeket. Aki kitalálta, hogy a virtuális javakat valódi pénzért is lehet árusítani, mára valószínűleg milliárdos lett, akárcsak azok a cégek, amelyek sikerrel vették át a XXI. század első igazán új üzleti modelljét.