A Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban arról beszélt, hogy ebből az alkalomból nemcsak a múltra emlékeznek, hanem a jelenre is, mert a kommunizmus "benne van az életünkben, a kapcsolatainkban, az egymáshoz való viszonyainkban, az iskolai nevelésben, a pénzben és a politikában".

Balog Zoltán szerint a kommunizmus szelleme ugyancsak megtalálható volt a 2004. december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményében, és a 2006. októberi tüntetéseket szétverő rendőri brutalitásban.

A politikus meglátása szerint a kommunizmus megmutatkozik a mostani titkosszolgálatok működésében és a magyar Országgyűlésben is. Utóbbiban van olyan képviselő, akinek nevét - mint mondta - "nem méltó kiejteni", azt állítja ugyanis, hogy 1956 nem volt más, mint "nyilas, antiszemita randalírozás". Amíg ez így van, addig nem nyugodhatunk - fogalmazott.

A legfontosabb, amivel gyermekeinknek tartozunk, az igazság érvényesítése - hangsúlyozta. Emellett az önvizsgálatnak is be kell következnie, amelynek során azt kell megállapítani, hogy "közöttünk mennyire mérgez a bizalmatlanság". Másik fontos célnak a tettesek megnevezését jelölte meg.

Balog Zoltán további feladatként említette a tanúságtételt "arról az erőről, ami nagyszüleinknek, szüleinknek, egyházainknak, a polgári nemzeti közösségeinknek lehetővé tette a túlélést". A gyermekeknek beszélni kell arról, hogy mi az az erő, ami legyőzi mind a nácizmust, mind a kommunizmust - fűzte hozzá.

Fontos kérdésként vetette fel, hogy az az erő, ami segített túlélni a kommunizmust, elegendő lesz-e arra, hogy "megőrizzük a hitünket és a magyarságunkat". A kommunizmus évei nem voltak elveszett évek abban az esetben, ha sikerül továbbadni azt a tapasztalatot, hogy "a hit és a hazaszeretet képessé tesz bennünket a diktatúrák túlélésére" - hangoztatta.