Az MTI információi szerint a Házbizottság csütörtöki ülésén vált világossá: az államfő által tavaly december 30-án megfontolásra visszaküldött törvényről nem szavaznak újra, az nem szerepel a hétfői, vélhetően utolsó ülésnap napirendjén.

A törvény egyes elemeit "megmentették", hétfőn beszavazták azokat módosító indítvány formájában, az egyes pénzügyi tárgyú törvény passzusai közé.

E szerint elhalasztják az elektronikus közbeszerzés elindítását, létrehozzák az átláthatósági megállapodás, és átláthatósági biztososok intézményét.

Így a hétfő szavazás eredményeként módosult a közbeszerzési törvény is, amely előírja az átláthatósági megállapodások megkötését.

A közbeszerzések átláthatósága és tisztasága érdekében a közbeszerzés kiírója úgynevezett átláthatósági megállapodást köthet a közbeszerzés valamennyi ajánlattevőjével.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a közbeszerzésekben résztvevő ajánlattevők minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell, hogy hozzanak.

Az MTI úgy tudja: a kormány azt tervezi, hogy rendeletben teszi kötelezővé az átláthatósági megállapodást minden állami és önkormányzati közbeszerzés esetében.

A hétfőn elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást illetve annak tartalmát ellenőrizhetik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamán információkat szerezhet, ellenőrizhet.

Április 1-től létrejön a bejelentővédelem intézménye - az államfő ugyanis a csomag másik törvényét, a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabályt aláírta, azt már ki is hirdették.

A bejelentővédelem a közérdekvédelmi bejelentést tevő munkavállalókat segíti és védi. Ilyen bejelentést az a munkavállaló tehet, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, vagyis a munkavállaló olyan információk birtokába jut, amellyel a munkáltatója által elkövetett korrupciós cselekmény leleplezhető.

A kormány jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint - a bejelentést tevő a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány kompenzálásaként, a bejelentésből fakadó jogvita idejére - anyagi támogatással is segítené a korrupciós törvénysértéseket feltáró munkavállalókat.

Bonyolítja az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a Közérdekvédelmi Hivatal látta volna el; Amiatt, hogy az nem jön létre, az MTI információi szerint a kormány a bejelentővédelmi feladatokat az Igazságügyi Hivatalhoz (IH) rendeli; az IH látja el már régóta az áldozatsegítő szolgálatot és jogi segítséget is nyújt.

Megvalósul az az elképzelés is, amely anyagilag is érdekeltté teszi a bejelentőt, ha érdemben hozzájárul kartell cselekményekkel összefüggő jogsértések felderítéséhez.

Április 1-től szigorodik a büntető törvénykönyv is - ezt is a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabály tartalmazza -, a módosítás keményebb és szigorúbb büntetési tételeket ró a korrupciós ügyekben elítéltekre.

A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal egyébként a tervek szerint nem lett volna önálló intézmény, a Közbeszerzési Tanács bázisán jött volna létre, annak épületébe költözne be, a dolgozókat pedig folyamatosan vették volna fel; 20-25 fővel számoltak.

Az államfő egyebek között azért küldte vissza a parlamentnek a törvényt, mert nem értett egyet a hivatal elnökének kinevezési szabályaival, az elnököt ugyanis a köztársasági elnökkel együtt jelölte volna a miniszterelnök. Januárban - az MTI információ szerint - az MSZP illetékes munkacsoportja és a szaktárca még abban egyezett meg, hogy a hivatal létrejön, de változtatnak az elnök kinevezésének szabályain, e szerint nem kellett volna a miniszterelnöknek egyeztetnie a köztársasági elnökkel, hanem az ő javaslatára az államfő végül csak kinevezte volna a jelöltet.

Az MTI úgy tudja, hogy a választások közelsége miatt úgy döntöttek, hogy a szerintük fajsúlyos és fontos intézményről, annak vezetőjéről a következő kormány és a következő Országgyűlés hozzon inkább döntést.

Bajnai Gordon miniszterelnök 2009. októberében jelentette be, hogy antikorrupciós csomag megalkotását kezdeményezi a kormány, mert a korrupció lényegesen gátolja Magyarország fejlődését és rombolja közbizalmat. A bejelentéskor a miniszterelnök még arra számított, hogy a törvénycsomagról 2009-ben szavaz a parlament. Jelezte, arra számít, hogy a javaslatokat a parlament 51 százalékot meghaladó mértékben támogatja majd, mert "ez az egész ország érdeke".