Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

"A válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót"

A magyarok és az Európai Unió polgárainak többsége a munkanélküliséget tartja a legjelentősebb problémának - derült ki a csütörtökön Budapesten bemutatott 72. Eurobarométer-felmérés magyar nemzeti jelentésének adataiból.

A 2009 őszén elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka a munkanélküliséget jelölte meg a legsúlyosabb problémának egy előre összeállított listáról. A korábbi Eurobarométer-felmérések során a munkanélküliséget még soha nem tartották ilyen nagy arányban a legjelentősebb problémának, amellyel az országnak szembe kell néznie - hívta fel a figyelmet Duránszkai Gábor, a magyarországi felmérést készítő TNS Hungary ügyvezető igazgatója.

A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót. Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék. A nemzetközi összehasonlításban - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is csak Bulgária előzi meg a magyarokat az elégedetlenség tekintetében.

A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve ugyan a magyarok csaknem harmada számít kedvező fordulatra, azonban saját életében, illetve hazája gazdasági helyzetében - jóval az EU-átlag alatt - már csak 14 százalék vár javulást egy éven belül.

Az EU-ba vetett bizalmat illetően a magyarok kedvezőbben vélekedtek az előző felmérés eredményéhez képest: a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időszakban 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt azok aránya, akik bíznak az unióban. Ez az arány 5 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. 2009 őszére kis mértékben tovább nőtt és 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. A többség, a válaszadók 42 százaléka viszont továbbra is úgy érzi, "se nem jó, se nem rossz dolog" az uniós tagság. A megkérdezettek 22 százaléka látta kifejezetten negatívnak Magyarország csatlakozását.

Magyarországon és az EU többi tagállamában a válaszadók csaknem fele számára az unió az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Figyelemreméltó, hogy a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban társítják az EU-hoz a munkanélküliséget és a magasabb bűnözési mutatót - derült ki a tájékoztatón.

Az Eurobarométer-felmérésben megkérdezték az emberek véleményét az EU további fejlődésével és legfontosabb feladataival kapcsolatban is. A 2009 tavaszán végzett felméréshez képest az euró bevezetésének támogatottsága 3 százalékponttal nőtt a magyarok körében. Az integráció erősítésének irányait tekintve a magyar és a többi uniós válaszadók számára a gazdasági ügyek, az energiakérdések , valamint a szociális és az egészségügyi kérdések a legfontosabbak. A bűnüldözésnek és a bevándorlási kérdéseknek EU-átlagban nagy a jelentőségük, ám Magyarországon ez viszonylag kisebb érdeklődésre tart számot.

A gazdasági válság elleni védekezésben eltér a magyar és a többségi uniós álláspont. Míg a többi tagállamban az emberek a kis- és középvállalatok fokozott támogatásában és az oktatási, képzési és kutatási beruházásokban látják elsősorban a kiutat a válságból, a magyarok inkább a munkanélküliek és a legszegényebb rétegek támogatását szorgalmaznák.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×