A magyar lakosság 83 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlóknak kötelességük megtanulni magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz és törvényeinkhez - olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a Tárki által végzett elemzésben.

A közvélemény-kutató intézet közleménye szerint a felnőtt magyar lakosság 42 százaléka ért teljesen egyet, és további 41 százaléka ért inkább egyet azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlóknak kötelességük megtanulni magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz és törvényeinkhez.

Amit viszont a bevándorlók "adhatnának" Magyarországnak, azzal lényegesen kevesebben értenek egyet: 42 százalék gondolja valamelyest, hogy a bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot és csak 27 százalék, hogy hasznára válnak a magyar gazdaságnak. Mindeközben 71 százalék ért azzal egyet, hogy elveszik a munkát a magyarok elől, és 58 százalék, hogy miattuk növekszik a bűnözés.

A magyar nemzetiségűek állampolgárságának megkönnyítése speciálisabb kérdéskör, mivel nem általában érinti a bevándorlókat, de ezzel az állítással a megkérdezettek 72 százaléka ért egyet, ezen belül 32 százalék teljesen, 40 százalék pedig inkább egyetért.

Ilyen módon két attitűd-minta különíthető el: egy, a bevándorlás előnyeire vonatkozó attitűdök; a másik, amelyik a félelmekkel és azok kiküszöbölésével foglalkozik. Inkább látják a bevándorlás kulturális és gazdasági előnyeit a budapestiek, a vállalkozók, az értelmiségiek, általában a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és akik jobban bíznak az emberekben. A bevándorlókkal kapcsolatos félelmek és elvárások jellemzőbbek a kevésbé tanultak, illetve a szélsőségesebb politikai nézeteket vallók körében - tartalmazza a Tárki közleménye.

Azzal az állítással, hogy a magyar nemzetiségűek számára könnyebbé kellene tenni az állampolgárság megszerzését, Budapesten az átlagosnál kevésbé értenek egyet. A kisebb településeken inkább jelen van ez az attitűd, de a külföldi tapasztalat és az emberekkel szembeni bizalom szintén elősegíti az ezzel való egyetértést.

Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával megvalósuló "Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról" című projekt keretén belül létrejött közvélemény-kutatás fő célja a befogadó társadalom bevándorlókkal kapcsolatos attitűdjének felmérése volt. A kérdőíves felmérést a Tárki végezte több mint ezer ember megkérdezésével.