Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa

Egyre kevesebb a szervátültetés Magyarországon

Az elmúlt években nőtt a donorjelentések száma Magyarországon, ám az átültetések száma csökkenő tendenciát mutat - mondta az InfoRádiónak az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának vezetője. Mihály Sándor hozzátette: csaknem kétszer annyian várnak új szervre, mint ahány átültetést végeznek egy év alatt hazánkban.

Az elmúlt években kis mértékben nőtt a donorjelentések száma, ennek ellenére a megvalósult donációk száma csökken - közölte az InfoRádióval az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának vezetője.

Mihály Sándor elmondta, előkészítés alatt van annak a rendszernek a kiépítése, ami több más országban eredményesen működik. Ennek lényege, hogy kórházi koordinátort alkalmaznak azokon az osztályokon, ahol potenciális donorok vannak.

Egy évben 300-400 szervátültetést végeznek, a leggyakoribb a vese- és a májtranszplantáció. A szívátültetések száma idén meghaladta a korábbi években végzetteket, eddig már 23 ilyen műtétet végeztek - fejtette ki.

Mihály Sándor kiemelte: 600-700 beteg várakozik operációra, vagyis kétszer annyian, mint amennyi átültetést végeznek egy év alatt.

Szólt arról is, hogy idén már öt gyermek-szívátültetés volt, ezzel a legoptimistább elképzelések valósultak meg. A gyermekeknél a donorjelentések és a megvalósult donációk aránya is növekszik - tette hozzá az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának vezetője.

Átültetés újszülötteken is

Jövőre már újszülött gyermekeken is végezhetnek szívátültetést Magyarországon - ezt reméli a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója, Ofner Péter. 2007 óta zajlik Magyarországon a gyermek-szavtranszplantációs program, felnőtteken viszont már 1992 óta végeznek szívátültetést.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×