Infostart.hu
eur:
366.71
usd:
333.21
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az euroatlanti csatlakozás a magyar külpolitikai egyik legnagyobb sikere

Szuverén, értékalapú és előretekintő nemzeti külpolitika megvalósításáról beszélt Balázs Péter jelenlegi tárcavezető a Magyar Külügyi Intézet rendezvényén, amelyen három volt külügyminiszter is részt vett.

Az euroatlanti csatlakozást említette a magyar külpolitika egyik legnagyobb sikereként az elmúlt két évtizedben a jelenlegi, illetve három egykori külügyminiszter. A Műhelyviták a magyar külpolitikáról című beszélgetésen Balázs Péter jelenlegi tárcavezető, továbbá Jeszenszky Géza, Kovács László és Martonyi János fejtette ki véleményét a rendszerváltás óta eltelt időszakról, a mostani viszonyokról és a legfőbb célokról, teendőkről.

Az Antall-kormány külügyminisztere szerint az ország érdekérvényesítő képessége jelenleg gyenge, a lehetőségekhez és a 90-es években tapasztaltakhoz képest is. Jeszenszky Géza hiányolta a fokozott jelenlétet, a határozott véleményformálást fontos nemzetközi fórumokon, és sürgette a lengyelekkel való viszony ápolását. Kifejtette, hogy egy nem túl nagy ország számára lényeges, hogy legyenek barátai a nemzetközi színtéren.

Kovács László az euroatlanti csatlakozást tekintve nagy jelentőségűnek nevezte a hat demokratikus parlamenti párt konszenzusát. A jelenlegi uniós biztos kiemelte, hogy az Orbán-kormány idejében a státusztörvény megterhelte a szomszédos országokkal való viszonyt, ráadásul a nagyhatalmakkal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával sem volt ideális a kapcsolat. A több szocialista kormányban is külügyminiszterként dolgozó Kovács László szerint az ország tekintélyét és érdekérvényesítő képességét erősíti az uniós és a NATO-tagság.

Martonyi János a többi között arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt bő öt évben nem tudta megfelelően kiaknázni az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Az Orbán-kormány külügyminisztere alapvető erkölcsi, intézményi és gazdasági megújulásra lenne szüksége az országnak, azt mondta, hogy erodálódott a külpolitikai konszenzus, a nemzeti összetartozás politikája pedig már a kettős állampolgárságról szóló népszavazás napján, 2004. december 5-én gyógyíthatatlannak tűnő sebet kapott. Martonyi János a közép-európai összefogás felújítását sürgette szoros magyar-lengyel összefogásra alapozva.

Balázs Péter jelenlegi külügyminiszter a NATO- és az EU-csatlakozás mellett fontosnak nevezte az alapszerződések megkötését is. Kitért arra is, hogy Magyarország körülbelül egy évtizeden át elébe ment az eseményeknek, ma viszont már csak lépést tart azokkal. Problémának nevezte, hogy hiába adott volna lehetőséget a rendszerváltozás a múlt lezárására, az ma is megjelenik mindennapokban és zavarja a külpolitikai cselekvéseket. Hangsúlyozta, hogy ma a magyar külpolitika kezdeményező, az ország, más államokkal együtt, a Duna-stratégia kialakításában is vezető szerepet vállal.

Az egyik legfontosabb cél Balázs Péter szerint a szomszédos államokkal fennálló problémák felszámolása. Megismételte, hogy nemzeti külpolitikát szeretne folytatni, de ez semmiképpen nem irredenta, soviniszta vagy egoista politikát jelent, hanem azt takarja, hogy az értékalapú és előretekintő diplomáciában semmi nem írja felül a magyar érdeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek aztán ráerősítettek a rossz hangulatra, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hálózatának leállásáról szóló hírek tovább erősítették az ország technológiai infrastruktúrájának stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat, ezek a hírek szintén hozzájárulnak a tőzsdei eséshez.     A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×