A magyar történelmet a reálpolitika felől megközelítve kell újraértelmezni és megpróbálni méltányosnak lenni azokkal, akikre haragszunk - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki hozzátette: a harag jogos, hiszen Magyarország az első és a második világháborút is elvesztette.

Ennyi idő elteltével azonban méltányosan kell közelítenünk azokhoz az alternatívákhoz, amelyek előtt az akkori döntéshozók álltak. Ezek az alternatívák a rossz és a még rosszabb közötti választást kínáltak fel nekik - hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint szerencse, hogy sokszor a rosszabbat, és nem a sokkal rosszabbat választották.

Úgy véli, ma Magyarország kedvezőbb helyzetben van, mint ez első világháború óta bármikor, de taktikusnak, ügyesnek és céltudatosnak kell lennünk, és pontosan tudnunk kéne, mik a nemzeti érdekeink, milyen kompromisszumokat kell megkötnünk és milyen szövetségekhez kell csatlakoznunk.

Nyugat-Európa vonakodott Magyarországtól

A kommunizmus ledöntése után egy szerencsés történelmi pillanatban visszanyerhettük a szabadságunkat. Ebben az itt élő népek szerepe és mozgása is döntő volt - mondta a Terror Háza vezetője.

Schmidt Mária szerint azonban Nyugat-Európa csak vonakodva vette be az Európai Unióba Magyarországot, és a mai napig másodrendű országként viszonyul hozzánk. Ha a környező országokkal közösen egy tömbbe tudnánk fellépni, akkor jobban érvényesíthetnénk érdekeinket, és erre kiváló terep lenne az Európai Unió - fűzte hozzá.

A múzeumigazgató reménykedett abban, hogy a NATO-hoz való csatlakozással végre Magyarország bekerül egy nyugati szövetségi rendszerbe, de időközben az Észak-atlanti Szövetség jelentéktelenné vált.

Schmidt Mária úgy látja: az Egyesült Államok számára érdektelenné válik Kelet-Európa, de még az is lehet, hogy Nyugat-Európa iránt is. Ennek egyik példája, hogy Barack Obama lemondta a Lengyelországba tervezett rakétavédelmi rendszer megépítését.