A vád szerint Budaházy 2006 őszén és 2007 tavaszán tucatnyi, interneten közzétett írásában buzdított a kormány és az Országgyűlés erőszakkal történő elkergetésére.

Budaházy az eljárás során nem tagadta le az írásokat, de azt hangoztatta, hogy nem bűnös, csak élt a véleményszabadság jogával.

A szerdai tárgyaláson a néhány hónapja országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett terrorcselekményekkel meggyanúsított Budaházy Györgyöt rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, kommandósok sorfala mögött kísérték a tárgyaló terembe. Eközben a vádlottat szimpatizánsai fennhangon üdvözölték: "Éljenek a hősök!" és "Kitartás Gyuri!" a tárgyaló teremben.

Ugyanakkor az ügyvéd bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott, mert álláspontja szerint Budaházy csupán élt a véleményszabadság jogával, és ha a hasonló írásokat a büntetőjog eszközével üldöznék, akkor megszűnne a jogállam.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd szerint a bíróságoknak ebben a perben arról kell dönteniük, hogy hol húzódnak a közéleti-politikai viták, küzdelmek büntetőjogi határai. A rendszerváltás óta az alkotmányos rend elleni bűncselekményeknek nincs bírói gyakorlata, leszámítva a nemrégiben elhunyt Ekrem Kemál György egy évtizeddel ezelőtti ügyét.

Az ügyvéd perbeszédében kitért arra, hogy álláspontja szerint Budaházy inkriminált írásai nem eléggé konkrétak és közvetlenek ahhoz, hogy egy állam elleni bűncselekménynek akár az előkészületét megállapítsák azokkal kapcsolatban. Budaházy György az eljárás során nem tagadta, hogy ő a szerzője az írásoknak, de álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.

Az eljárásban egyszer már született elsőfokú döntés, amely felmentő volt, ám azt a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásra utasított.