A kormányfő a pulpitusról szólva megköszönte a parlament többségének, hogy az elmúlt öt hónapban a rövid távú érdekek helyett az ország érdekét nézték.

Bajnai Gordon úgy fogalmazott: az őszi ülésszak kiemelt feladata a jövő évi költségvetés elfogadása, és amit eddig tettek a válságkezelésben, azt be kell betonozni a büdzsében.

Mint mondta, a 2010-es költségvetés - amely "testre szabott és felelős" büdzsé - még sok áldozatot kér, még a válságkezelésről szól, de már a növekedésről, illetve a gyarapodásról is. Nincs szükség nagyobb szigorra, de nem lehet többet osztani sem - tette hozzá a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság helyzete jóval stabilabb, mint néhány hónappal ez előtt volt. Emlékeztetett: a kormány maga kezdeményezte a Nemzetközi Valutalapnál, hogy a készenléti hitelkeretet ne kelljen jövő tavaszig teljes egészében felhasználni, mert "úgy tűnik, nem lesz rá szükség".

Magyarországot erősíti, ezért mindenkinek megéri, ha most felelős és fegyelmezett költségvetés készül - szögezte le. Mint mondta, húsz éve a magyar politikai élet egyik legnagyobb "rákfenéje", és legnagyobb tévedése, hogy a politikusok kizárólag egymáshoz képest határozzák meg pozícióikat, mindig egymással szemben, "ettől szakad szét az ország".

A miniszterelnök szerint öt hónapja a parlamenti "felelős többség" szakított ezzel a gyakorlattal, felismerte, hogy a politikai érdek érvényesítése nem előzheti meg az ország érdekének érvényesítését, így "a pártérdek helyett a közérdek érvényesült".

Bajnai Gordon szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, az állami támogatásokkal több mint 70 ezer munkahelyet lehetett megtartani, de "nem dőlhetünk hátra, a munkanélküliség továbbra is magas, sok még a tennivalónk".

A miniszterelnök szólt a hazai kis- és közepes vállalkozások célzott támogatásáról, az építőipar teljesítményének növekedéséről és a a forint stabilizálódásáról, és arról, hogy mára harmadára csökkent az ország csődkockázati mutatója. "Visszaszereztük pénzügyi szuverenitásunkat" - fogalmazott.

A kormányfő szerint az szolgálja elsősorban az ország érdekét, ha nem engedik, hogy a válság szétszakítsa azt, ha nem hagyják, hogy végérvényesen leszakadjanak társadalmi csoportok, vidékek, emberek. Meg kell akadályozni, hogy a gazdasági válság társadalmi válságba torkolljon, ezért a lét- és a közbiztonságot is meg kell erősíteni - fogalmazott Bajnai Gordon, aki kitért az Út a munkához program folytatására, a magyarországi cigányságnak nyújtandó lehetőségekre, a közbiztonság megerősítésére és a szélsőségesek elleni fellépésre.

A pénzügyekkel kapcsolatos biztonságról szólva megjegyezte: itt sem olcsó populizmusra van szükség, e helyett úgy kell szabályozni a bankok működését, hogy csökkenjen az ügyfelek kiszolgáltatottsága.

A kormányfő leszögezte: a válság ellenére a kormány minden forrást biztosít az uniós fejlesztésekhez.

Navracsics: a kormány okozta a bajokat

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, noha Gyurcsány Ferenc több hónapja nem szólalt fel az országgyűlésben, Bajnai Gordon beszéde mégis visszaidézte szellemét.

Navracsics Tibor úgy vélte, hogy a kormány felelőssége nem csak az elmúlt öt hónapra terjed, hiszen Bajnai Gordon miniszterelnöksége előtt gazdasági miniszter volt Gyurcsány-kormányban. A frakcióvezető szerint az MSZP-SZDSZ koalíció mindent megtett, hogy Magyarország gyenge, instabil, szegényes gazdasági erővel rendelkező ország legyen, de ez nem elég, további áldozatokat várnak az emberektől. Ez azonban Navracsics Tibor szerint rossz út, mint mondta: a kormány alkalmatlan az ország vezetésére.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, hogy míg a Fidesz arról beszél, hogy túl magas az államadósság, eközben azonban olyan javaslataik vannak, amelyek tovább növelnék az állam adósságát.

Bajnai Gordon miniszterelnök viszontválaszában kitért rá, hogy valóban olyan költségvetésre van szükség, ami mindenkitől áldozatot kér, de jövőre a költségvetési hiány mindössze 3,8 százalékos lesz az európai 7,3 százalékoshoz képest.

A kormányfő az SZDSZ-es Gusztos Péter felvetésére, elmondta, egyetért azzal, hogy ki kell vizsgálni a titkosszolgálatok roma-gyilkosságok kapcsán elkövetett hibáit. Hozzátette: már javaslatot tettek érdemi személyi és szervezeti konzekvenciák levonására.