Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Bajnai: "Magyarország menthetetlenül leszakad a romák integrációja nélkül"

Bajnai Gordon szerint aki a szívével nem látja be, annak az eszével kell belátnia, hogy nincs magyar felzárkózás a roma közösség integrációja nélkül. A kormányfő a Népszabadságnak adott interjújában úgy vélekedett: "ha nem vagyunk képesek bevonni őket a munkavállalás, az adófizetés, az oktatás világába, akkor Magyarország menthetetlenül leszakad".

Bajnai Gordon úgy látja: a cigányság integrációja a magyar politika következő tíz évének legkomolyabb ügye lesz.

Hangsúlyozta: csak olyan programoknak van értelmük, amelyek évtizedekre szólnak, s egy irányba húznak. Ez egyike a néhány nagy nemzeti sorskérdésnek, amelyben jó volna megegyezni - tette hozzá.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok a Ku-Klux-Klantól jutott el Obamáig, rengeteg konfliktus árán, tudatos, a társadalmi előítéleteket megváltoztató folyamattal.

Megújítják a tanodaprogramot

Bajnai Gordon a kormány intézkedéseit ismertetve beszélt arról, hogy a most is futó oktatási programok mellett megújítják a tanodaprogramot, hogy segítsék azokat gyerekeket, akiknek a normál iskolai oktatáson kívül szükségük van támogatásra a hazulról hozott lemaradások megszüntetése érdekében.

Messze nem csak cigányokról van szó e körben - jegyezte meg, hozzátéve: a napokban döntenek róla, hol legyen az a hetven-száz hely, ahol tanodát működtetnek.

Roma tisztviselői kar

Alapvető ügy - mint mondta - , hogy legyen erős részvétele a közigazgatásban cigány embereknek, hogy létrejöjjön egy roma tisztviselői kar. Ennek érdekében azt tervezik, hogy januártól csaknem 200 diplomás roma fiatalt vesznek föl a közigazgatás különböző területeire.

A bérüket kezdetben uniós programból finanszírozzák. A miniszterelnök közölte, nem esélyegyenlőségi szakértőként alkalmazzák őket, hanem azt szeretnék, hogy azon a szakterületen dolgozzanak, amelyre a diplomájuk képesíti őket.

"Tessék munkát vállalni!"

Bajnai Gordon kitért arra: Magyarország ötszáz cigánytelep közül száz felszámolását kezdik meg. Felidézte, erre eddig is voltak kísérletek, kudarcosak és sikeresek is. Elmondta: ezt új alapra helyezik és átfogóan változtatják meg az életkörülményeket.

Az ott élők egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, munkalehetőséghez jutnak, mentorok segítik őket, de ott lesz az elvárás is, hogy tessék munkát vállalni - fogalmazott.

További fontos lépésnek nevezte, hogy januártól uniós támogatást csak akkor vehet igénybe bármelyik önkormányzat, ha esélyegyenlőségi terve is van. Főtérfelújításra például csak akkor lehet pénzt elnyerni, ha az társul a szegénynegyed-felszámolási koncepcióval is - fűzte hozzá.

A kormányfő a jelenlegi cigány érdekképviseleti rendszert rendkívül széttagoltnak tartja. "Szerencsés lenne, ha a kormány megtalálná a valódi, hosszú távú teljesítménnyel és jelentős támogatottsággal bíró szervezeteket. Szét kell választani az ocsút a búzától" - vélekedett.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×