Infostart.hu
eur:
354.08
usd:
310.03
bux:
0
2026. június 23. kedd Zoltán

Kocsis István: titkolták előlem Szalainé végkielégítési ügyét

A BKV vezérigazgatója szerint eltitkolták előle a csaknem 100 millió forintos végkielégítés után továbbfoglalkoztatott volt humánpolitikai igazgató végkielégítési ügyét; Kocsis István a 168 órának adott, csütörtökön megjelent interjúban a történtekért elődeire hárította a felelősséget.

A vezérigazgató azt közölte, hogy a könyvvizsgáló levele hívta fel a figyelmét arra: van olyan ember a BKV-nál, aki felvette végkielégítését, miközben munkabért is kap. Hozzátette: a levelet a gazdasági vezérigazgató-helyettesnek írták, de abban Szalainét nem nevesítették.

Mint mondta, csak a közelmúltban szerzett tudomást Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítési ügyéről, amely az átadás-átvételi dokumentumokban sem szerepelt.

"Ha már tavaly szeptemberben megismertem volna, nyilván intézkedek. De titkolták előlem" - fűzte hozzá Kocsis István.

A vezérigazgató elmondta azt is, hogy tavaly szeptemberi kinevezése után két olyan munkatárs távozott a cégtől, akiket már ő vett fel, ők azonban végkielégítés nélkül mentek el.

Mint mondta, az ilyen ügyekben - mindkét fél érdekében - kellő körültekintéssel kell eljárni. Az alaptalan rendkívüli felmondások kárt okoznak a BKV-nak - mondta. Erre példaként említette Szalai László stratégiai igazgató esetét, akinek várhatóan több mint 200 millió forintot kell majd fizetniük.

Arra a felvetésre, hogy Szalainénak a szerződése alapján 16,4 millió forintos titoktartási díj is járt, Kocsis István azt mondta: a BKV-nál nincs olyan titok, amiért titoktartási pénzt kellene fizetni, ezért ezt az intézményt felülvizsgálja.

A cég kifizetési rendszerére utalva azt mondta: azt az elődeitől örökölte. Jelezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi vezérkar szerződései megfelelnek a BKV-nál 2007-ben bevezetett rendszernek.

Kocsis István kitért arra is, hogy a Magyar Villamos Művek vezérigazgatói posztjáról végkielégítés nélkül távozott; e juttatásról lemondott.

Felvetésre megerősítette, érdekháborúk zajlanak a háta mögött, ám ő ezekbe nem akar beszállni. Hozzátette ugyanakkor: igaza van Tarlós Istvánnak, a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség vezetőjének abban, hogy a most távozó Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes "hídfőállást jelentett bizonyos személyek számára".

A vezérigazgató közölte, a hatalmi harcok helyett arra koncentrál, hogy megoldja a BKV várható likviditási gondjait, és hogy 30 milliárd forintos pluszforráshoz juttassa a céget.

Címlapról ajánljuk
Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Szabados Gábor: fellélegezhetnek a klubok, átmeneti, mindössze egyéves tévéközvetítési szerződés sem kizárt

Elképzelhető, hogy a még mindig a reális piaci ár feletti, 6 milliárdos tévéközvetítési csomag azért szükséges, hogy anyagilag ne roppantsa meg azonnal a csökkentés a hazai fociklubokat – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, ha kivételesen csak egy évre szólna a közvetítési jogok odaítélése, azzal több milliárd forintot spórolhatna az állam, a kluboknak pedig biztosítanának átmeneti időt arra, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ami átgondoltabb, takarékosabb gazdálkodást követel.

Közmédia, EU-pénzek, politikai reklámok, üzemanyagár – forró nap vár a parlamentre

A hétfői viták után a képviselők kedden többek között az országgyűlési vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, valamint a közmédia átalakításáról szóló indítványokról is szavazhatnak. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényjavaslatról is dönthet az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

Terták Elemér: még egyszer az állami árszabályozásról

A magyar kormány által bevezetett kamatstop, üzemanyag-árstop és árrésstop megszüntetése világossá teszi: létezik egy kiszámíthatóságra és piaci versenyre épülő alternatív gazdaságpolitikai út. Az árkorlátozásokra valójában nem a globális válságok, hanem nagyrészt a kormányzat saját hibái – az inflációt szító pénzosztogatás, az elhibázott kamatpolitika és a választási szempontú beavatkozások – miatt volt szükség. A gazdaságtörténet Diocletianustól napjainkig bizonyítja, hogy az árkorlátozások csak tüneti kezelést nyújtanak, hosszabb távon pedig több kárt okoznak, mint hasznot. Elérkezett az idő, hogy a támogatások és korlátozások helyett a piaci teljesítmény határozza meg a boldogulást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×