Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Távozik a Magyar Energia Hivatal elnöki posztjáról Horváth J. Ferenc

Mandátumának lejárta előtt mintegy két hónappal távozik a Magyar Energia Hivatal éléről Horváth J. Ferenc. Vigassy Csaba szóvivő elmondta: az elnök szeptember 1-jei hatállyal nyugdíjazását kérte a miniszterelnöktől.

Bajnai Gordon kormányfő elfogadta a lemondást, és arra kérte az energiaügyi tárca vezetőjét, hogy mielőbb írjon ki pályázatot a poszt betöltésére.

A Népszabadság úgy tudja: az elnök távozása összefüggésben lehet a négy áramszolgáltatóra vonatkozó határozat módosításával. Az Elműnek, az ÉMÁSZ-nak, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek és a DÉMÁSZ-nak fogyasztónként átlagosan 500 forintot kell visszafizetnie, mert magasabb árrést alkalmaztak.

A hivatal áprilisi határozata szerint az összeg 60 százalékát a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a kisjövedelmű rászoruló ügyfeleknek kellett volna kiutalni, míg a júliusi módosítás alapján a mintegy 5 milliárd forintot a krízisalapba, illetve egy alapítványba kell befizetnie a 4 áramszolgáltatónak.

A Fidesz felszólította a kormány, hogy bízza az új kabinetre az új elnök kiválasztását, a választásokig pedig ideiglenes oldja meg a hivatal vezetését.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×