A hatályos gyülekezési törvény szerint, ha a rendőrség egy demonstráció bejelentését valamilyen okból nem fogadja el, akkor az ott mégis megjelent tömeget fel kell oszlatnia - mutatott rá az InfoRádióban Fleck Zoltán, hozzátéve: ilyenkor mérlegelési joga sincs a hatóságnak.

Ugyan a gyorsreagálású tüntetéseket nem kell előre bejelenteni, de ebben az esetben ez szóba sem jöhet, hiszen a szervezők a szombati eseményt megpróbálták előre bejelenteni, ráadásul több nap telt el a demonstráció kiváltó oka és az esemény között.

A jogszociológus ugyanakkor arra is rámutatott: pontosításra szorulna a gyülekezési törvény, mivel gyakran bizonytalanok a jogalkalmazók annak értelmezésében.

Szombaton egy embert vett őrizetbe a rendőrség az engedély nélkül megtartott, Erzsébet téri demonstráció során. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: a 216 előállított közül 4 ember ellen bűncselekmény, hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás; közülük egy 35 éves budapesti férfit vettek őrizetbe.

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint is jogszerű volt a szombati gárdista demonstráció feloszlatása, ám a rendőrségnek nem lett volna joga betiltani ezt a tüntetést.

Fazekas Tamás, a szervezet ügyvédje szerint a rendőrségnek engedélyeznie kellett volna a demonstrációt, majd akkor feloszlatni, mikor már bizonyossá vált, hogy az egy már feloszlatott szervezet tüntetése.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a szombati gárdista tüntetést annak elfajulása miatt fel kellett oszlatni, ám aggodalomra ad okot, hogy a rendőrség kifejezetten a gárdista egyenruhában megjelenteket emelte ki.

Simon Éva, a szervezet politikai szabadságjogokkal foglalkozó programvezetője elmondta: a gárdista egyenruha továbbra sem tiltott jelkép, pusztán a vélemény kifejezésének eszköze.