Saját szavazóinak mozgósítása érdekében végül minden párt elismerte, hogy van belpolitikai tétje az EP-választásnak - olvasható a közleményben. Az összegzés szerint a magyar választók többsége úgy gondolja, hogy az MSZP veresége esetén Bajnai Gordonnak le kell vonnia a következtetéseket, ám a vasárnapi eredmények a többi párt esetében is meghatározhatják a következő egy év politikai stratégiáját.

A Nézőpont Intézet legfrissebb, június 2-án és 3-án készített, 1000 fős országos reprezentatív közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint Bajnai Gordonnak le kell mondania, ha az MSZP elveszti az EP-választást. A választóknak csupán 35 százaléka gondolja azt, hogy a kormányfőnek a szocialisták veresége után is maradnia kellene, 8 százalék pedig nem tudta eldönteni a kérdést. Különösen a 30-44 évesek és a vidéken élők gondolják úgy jelentős arányban, hogy Bajnainak távoznia kell a kormány éléről ez esetben.

Az intézet kiemelte: az eredmények alapján várhatóan jelentős "értelmezési csata" alakul majd ki arról, mi számít vereségnek vagy "relatív" győzelemnek. Ha azok kerülnek többségbe, akik szerint az MSZP a lehetőségeihez képest alulteljesített, akkor a Bajnai Gordon mögötti szükségkoalíció is meginoghat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az előre hozott választások esélye továbbra is magas: a megkérdezettek 58 százaléka választotta ezt a lehetőséget, s csak 33 százalékuk állt ki a kormányzati ciklus kitöltése mellett.

A Nézőpont Intézet szerint Szili Katalinnak és az általa kezdeményezett "kiértékelő" értekezletnek fontos szerepe lesz a Bajnaihoz és az előre hozott választásokhoz való MSZP-viszony meghatározásában. A Pécsett vereséget szenvedett szocialista házelnök nyilatkozatai az EP-választások után különösen fontosak lesznek - írták.

Rámutatnak arra: a Fidesz valószínűleg el kívánja kerülni a 2004-es EP-győzelmét követő hibákat, amikor sokan a parlamenti sikert is készpénznek vették. A pártot a kihívások - a kevésbé elkötelezett választók megtartása, a kormányzóképes arculat erősítése, önmagának a radikálisoktól való megkülönböztetése - arra ösztönözhetik, hogy egy jelentős győzelem után is a kockázatkerülésre építse politikai stratégiáját - olvasható az összegzésben.

Mint írták, az elmúlt fél év időközi választásain rendszeresen harmadikként befutó Jobbik magasra tette a lécet azzal, hogy hónapok óta biztos befutóként kommunikál. Ha egy váratlanul magas részvétel mellett esetleg mégsem jut ki Brüsszelbe, teljesítménye akár 4,9 százalékos eredmény esetén is jelentős kudarcként lesz értékelhető.

Ha azonban a Jobbik mandátumot szerez, akkor a következő egy évben a korábbinál is nagyobb médiaérdeklődésre számíthat és a Fidesz legfontosabb politikai ellenfelévé léphet elő.

A parlamenti kispártok számára "a lét a tét" - írta a Nézőpont Intézet, hozzátéve: ha sem az MDF, sem az SZDSZ nem jut be az Európai Parlamentbe, jelentőségük és versenyképességük drámaian leértékelődik.

Egészen más lehet a helyzet, ha legalább egyikük mandátumot szerez. Ha az MDF-nek sikerül átlépnie az 5 százalékos küszöböt, az megerősítheti Dávid Ibolya elnök pozícióját és legitimálhatja középutas politikáját.

Az MDF-nek így lehetősége nyílna arra, hogy lezárja belső vitáit és a következő egy évben felépítse "a kapitalista párt" imázsát.

E törekvésében előnyt jelentene, ha az SZDSZ kiesne az EP-ből: a demokrata fórum így megnyerné a csatát, amelyet az elmúlt hónapokban Bokros Lajos "leszerződtetésével" a nagyvárosi, liberális választókért folytatott. Ez a fejlemény egyben az SZDSZ parlamentbe jutásának esélyét is minimálisra csökkentené - olvasható a vizsgálat értékelésében.