Surányi György az egyetlen, aki képes lehet a bizalmat helyreállítani, és valóban politikamentesen irányítani az országot - jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke nem sokkal azután, hogy Gyurcsány Ferenc kedd este nyilvánosságra hozta: Glatz Ferenc és Vértes András mellett a volt jegybankelnök a lehetséges miniszterelnök-jelölt.

Nemcsak a szabad demokraták elnöke, de egy hétfőn közzétett Medián-felmérés szerint a közvélemény is a tekintélyes bankárt látná szívesen Gyurcsány Ferenc helyén: a felsorolt nevek közül (Simor András, Békesi László, Gráf József, Kiss Péter és Bajnai Gordon) Surányi György kapta a legjobb osztályzatot, és még a Fidesz szavazótáborában is ő bizonyult a nyerőnek.

Mindig közel a tűzhöz

A közgazdász diplomával rendelkező Surányi hamar az élvonalba került: az egyetem után a rangos Pénzügykutató Intézet kutatója lett, majd 33 évesen Washingtonba került, ahol a Világbank konzulenseként dolgozott. 1988-ban újra Magyarországon kapott megbízatást: mindössze 34 évesen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett, a Minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosaként tevékenykedett, egészen a rendszerváltásig.

1990-ben került - először - a Magyar Nemzeti Bank élére, ám nem sokáig tölthette be ezt a posztot, ugyanis nem értett egyet Antall József politikájával. Az akkori MDF-es kormányfő 1991-ben Bod Péter Ákost jelölte a jegybankelnöki posztra. Surányi azonban 1995 márciusában visszatért az MNB élére, akkor, amikor az országot az óriási költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánya miatt a fizetésképtelenség fenyegette. Azon a napon lépett hivatalába, amikor Horn Gyula kormányfő pénzügyminiszternek nevezte ki Bokros Lajost. A jegybankelnöknek komoly szerepet tulajdonítanak a Bokros-csomagként elhíresült stabilizációs program végrehajtásában. Vagyis az 1995-ös stabilizációban döntő szerepe volt az MNB-nek, és így Surányi Györgynek is.

A második jegybankelnöki periódusában szerzett igazi hírnevet külföldön: a monetáris politika kiigazítási lépéseinek köszönhetően elnökségi ideje alatt jelentősen visszaesett az államháztartási hiány, és az infláció az 1995-ös 31-ről 1999-ben 10 százalékra esett. Jegybanki tevékenysége idején a Euromoney tekintélyes pénzügyi magazin a legjobb közép-európai jegybankelnöknek választotta, a Global Finance pedig "A" osztályzattal értékelte Surányi teljesítményét.

A jegybankelnök sikerét mi sem jelzi jobban, hogy 2006-ban, amikor Járai Zsigmond már elnöki ciklusa vége felé járt, Surányi neve ismét felmerült az MNB élére, ám Járai helyét 2007 márciusában Simor András foglalhatta el. Nem maradt azonban munka nélkül: Gyurcsány Ferenc 2006-os hatalomra kerülése után a kormányfő többször kikérte tanácsát, és felkérésére részt vett a Konvergencia Tanács munkájában.

Surányi György ugyanakkor meghatározó szerepet játszott az MNB bécsi leánybankja, a Central Wechsel und Kreditbank hitelkihelyezési ügyeiben, amelynek következtében a magyar államnak hetvenmilliárd forinttal kellett kisegítenie a bankot.

A Pénzügyminisztérium 2000-ben kérte fel a PricewaterhouseCoopers nevű könyvvizsgáló céget, hogy készítsen jelentést a bankról. A vizsgálat több visszás ügyet tárt fel, minek következtében Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter a felére csökkentette Surányi György és a CW Ag-t irányító felügyelőbizottság jegybanki tagjainak éves prémiumát.

Az ügyet egy parlamenti bizottság is vizsgálta, amely azt javasolta: a legfőbb ügyész vegye fel a kapcsolatot az osztrák féllel, és bűnügyi jogsegélyeljárás keretében szerezzen információkat egy büntetőeljárás elindításához.

Keveset beszél, de sokat bírál

A kétgyerekes Surányi György nem egy vérbeli miniszterelnöki személyiség: többnyire kerüli a nyilvánosságot és kevés nyilatkozatot ad. Ha azonban megszólal, nem rejti véka alá kritikáit, amelyek mindkét politikai oldalt kellőképpen ostorozzák.

Már első jegybankelnöksége idején is bírálta a regnáló Antall-kormányt azzal, hogy 1991-ben aláírta a főleg az SZDSZ köréből származó, Demokratikus Chartát, amelynek támogatói nem kevesebbet állítottak, minthogy veszélyben a demokrácia Magyarországon.

Nem kímélte az 1998-ban hatalomra került Fideszt sem: a választások előtt nyilvánosságra hoztak egy MNB-elemzést, amely élesen bírálta a párt gazdasági programját.

Két évvel ezelőtt Surányi meglehetősen nagy vihart kavarta a Népszabadság hétvégi mellékletében megjelent terjedelmes cikkével, amelyben súlyos kritikával illette az elmúlt hat év gazdaságpolitikáját, vagyis az Orbán-, a Medgyessy-kormány, illetve Gyurcsány Ferenc első kabinetjének működését. Elemzésében azt írta, a 2001 és 2006 közötti gazdaságpolitika "súlyosan hibás, felelőtlen, az ország érdekeivel rövid, közép és hosszú távon mélységesen ellentétes".

Úgy vélte: nemcsak az elhibázott költségvetési és jövedelmi, hanem a monetáris politika is hozzájárult a negatív makrogazdasági folyamatok kialakulásához.