Nem zárja ki a polgári törvénykönyv például azt, hogy egy személy bírósághoz forduljon,  mert őt kisebbségi létében érte a sérelem anélkül, hogy a gyűlöletbeszédben konkrétan megnevezték volna - magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó jogszociológus. Fleck Zoltán példának hozta fel, ha valaki a nyilvánosság előtt azt mondja: "Zsidók a Dunába!". A hatályos törvények szerint egy magát zsidónak valló ember ilyenkor a bírósághoz fordulhat, hiszen őt személyében érte a sérelem még akkor is, ha nem nevezték meg.

A bírók ilyen esetekben nem mernek önállóan ítélni, és ez azért van, mert a bírói karra jellemző egy szerepfelfogási zavar - mondta a szakértő, aki szerint ennek okai az előző rendszer hagyományaiban keresendők, és abban, hogy a bíróságok az eljárási szabályok mögé bújva nem vállalnak nehéz ügyeket.

Fleck Zoltán beszélt egy jól látható szervezet jellegű okrendszerről is, amelynek egyik szála, hogy nem megfelelő bírókat választanak ki. Nem tartják karban tudásukat, aminek következtében egy elbátortalanodó, szakmailag nem biztos lábakon álló jogalkalmazó nem tudja elsajátítani a modern jogállami szerepfelfogást - tette hozzá a jogszociológus, aki szerint ez a probléma nemcsak Magyarországra, hanem a posztkommunista államokra jellemző.