Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Elmarad a nyugdíjkasszák hozama az előző évekétől

A hazai nyugdíjkasszák tavalyi hozamai a korábbi becsléseknek megfelelően jelentősen elmaradnak az előző évekétől.

A magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott átlaghozama mínusz 15,82 százalék, az önkénteseké mínusz 11,35 százalék volt 2008-ban a Stabilitás Pénztárszövetség tagjai által kezelt kasszáknál - jelentette be pénteken Nagy Csaba, a szervezet elnöke.

A Stabilitás tagpénztárai kezelik a hazai magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 90 százalékát, s vezetik az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 80 százalékának számláját.

Az egyedi teljesítmények széles sávban szóródnak, a tavalyi legrosszabb érték a magánpénztáraknál mínusz 32,95 százalék, a legjobb plusz 6,26 százalék. Az önkéntes kasszáknál a legrosszabb tavalyi teljesítmény mínusz 32,67 százalék, a legjobb plusz 4,94 százalék.

Külföldön sem jobb a helyzet: tavaly egy átlagpénztár globálisan mínusz 20 százalékkal zárt, a nyugdíjcélú megtakarításokban elhelyezett vagyon becslések szerint mintegy 5,5 ezer milliárd dollárral csökkent 2008-ban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×