Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Gyurcsány szerint jól fogadták elutasított javaslatait

A nemzeti csomagok helyett globális és regionális válaszokat kell adni a gazdasági válságra - mondta a miniszterelnök a parlament európai ügyek bizottságának ülésén, ahol tájékoztatta a képviselőket a múlt vasárnapi állam és kormányfői találkozón tett magyar javaslatokról. A Fidesz szerint a kormányfő díszletként használt régiós országokat.

Optimistán ítélte meg a miniszterelnök a válságkezelésre tett magyar javaslatok európai fogadtatását. A magyar kormányfő vasárnap Brüsszelben az európai állam- és kormányfők rendkívüli találkozóján azt kérte, hogy az állami segítségben részesülő európai bankon ne hagyják magukra a Kelet-Európában működő leánybankjaikat. Gyurcsány Ferenc szerint ezt támogatta az Európai Tanács.

A második javaslat, az euró bevezetési procedúrájának lerövidítésére vonatkozott. Bár az állam- és kormányfők elutasították a kérést, de a magyar miniszterelnök a parlament európai ügyek bizottsága előtt azt mondta: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia államfő is támogatta a javaslatot.

A harmadik javaslat a közép- és kelet-európai régiót megsegítő 180 milliárd eurós csomag volt. A tagállami vezetők ezt is elutasították, de Gyurcsány Ferenc szerint nagy volt az európai érdeklődés ez iránt, sőt szerinte Gordon Brown brit miniszterelnök és Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke is egyetért a javaslattal.

A kormányfő szerint a legnagyobb konfliktus, hogy a válság globális, az erre adandó válaszok viszont nemzetiek. Nemzeti alapon nem lehet kezelni a válságot, egységes, átfogó, koordinált válaszra van szükség. A miniszterelnök ehhez segítségül hívná a nagy nemzetközi pénzügyi szervezeteket, az európai újjáépítési és fejlesztési bankot, az európai beruházási bankot, az európai központi bankot, a világbankot és a nemzetközi valutaalapot is, utóbbit meg is erősítené a miniszterelnök.

A Fidesz elsősorban nem a miniszterelnöki javaslatokat kritizálta, hanem azt, ahogyan azokat Gyurcsány Ferenc megtette. Nógrádi László azt mondta: Magyarország a csúcstalálkozón rontott a saját helyzetén, nehéz helyzetbe hoztuk a régió többi országát és elhatárolódásra indítottuk a természetes szövetségben lévő partnereinket.

A politikus azt kifogásolta, hogy nem egyeztetett előre a régió országaival akkor, amikor ugyanannak a régiónak segítséget kért. Nógrádi László azt mondta: Magyarország a félreérthető magatartásával saját magát szigeteli el. Hozzátette: a piac beárazza a kormányfő kijelentéseit, Gyurcsány Fernec parlamenti, brüsszeli és londoni beszédei idején is jelentősen esett a forint árfolyama.

Nógrádi László a nemzetközi segítségkérésével kapcsolatban megjegyezte, nem mindegy, hogy ki kéri a segítséget az országnak: aki előre egyeztet vagy aki rögtönöz.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×