Annak megítéléséhez, hogy Magyarországon mennyivel erőteljesebb a rasszizmus, mint a nyugat-európai államok, három szintet kell vizsgálni: hány embernek vannak rasszista előítéletei, a politikai ideológiák között mennyire erősek az ilyen alapú eszmék, illetve, hogy bizonyos intézmények mennyire működnek rasszista megfontolások alapján - mondta az InfoRádiónak Kovács András szociológus.

Mint mondta, a szociológiai felmérések alapján a cigányellenes előítéletesség Magyarországon erősebb, mint Nyugat-Európában. Intézményi szinten is tetten érhető bizonyos diszkrimináció, ám ezt is nehéz összehasonlítani a nyugati mintákkal, hiszen arrafelé ez inkább a bevándorló kisebbséggel kapcsolatban fordul elő és mások a megnyilvánulási formái - tette hozzá a Közép-európai Egyetem professzora.

Mi is a rasszizmus?

A rasszizmus - aminek fogalma sokkal gyakrabban szerepel az amerikai irodalomban, mint az európaiban - annyit tesz, hogy valaki vélt biológiai jegyek és abból levezetett tulajdonságok alapján különböztet meg embercsoportokat, amelyek között hierarchiát állít fel. Ráadásul olyan ideológiát is vall, amellyel a világ számos jelenségét is igyekszik megmagyarázni, és abból politikai következtetéseket von le a világ helyes rendjére nézve - magyarázta a professzor.

Hozzátette: a XIX. században, a természettudományok gyors fejlődésének nyomán egyes politikusok, tudósok úgy gondolták, hogy az emberi csoportok között - akárcsak a növény- vagy állatvilágban - ilyen módon különbséget lehet tenni. A gondolatból akkor lett ideológia, amikor politikusok vagy politikai ambíciókkal bíró emberek bizonyos társadalmi különbségek változtathatatlanná tételére vagy elmélyítésére használták fel.

A rasszizmus akkor erősödik fel, ha fellángolnak a társadalmi konfliktusok és bizonyos csoportok fenyegetve érzik saját pozícióikat, ezért úgy próbálnak a velük konkurenciahelyzetben lévőkkel szemben előnyöket szerezni, illetve azokat intézményesíteni, hogy azokat az alsóbb rendű kategóriákba igyekeznek sorolni - mondta Kovács András.

Egyre többen választanak roma szakirányt

Az Apor Vilmos Főiskola Romológiai Intézetének vezetője az InfoRádiónak elmondta: náluk egyre népszerűbb a roma szakirány, mivel a hallgatók abban bíznak, hogy nő az esélyük az elhelyezkedésre, ha értenek a témához.

A főiskolán - ahol tanítókat, óvodapedagógusokat és szociálpedagógusokat képeznek - a diákoknak két féléven át kötelező romológiai ismereteket tanulni, és megismerkedni a lovári nyelvvel, és választhatnak roma szakirányt is - magyarázta Rostás Rita.

A hallgatók megismerkednek a roma kultúrával, hagyományokkal, és olyan speciális pszichológiai és pedagógiai módszereket tanulnak, amelyek megkönnyítik a roma gyerekek tanítását. A diákokat felkészítik az integrált oktatásra is - fűzte hozzá az Apor Vilmos Főiskola Romológiai Intézetének vezetője.