Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.24
bux:
133271.27
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Hatékonyabb gyógyszerek gyorsabban: segít a bioinformatika

Az elhízás, az asztma vagy a gyermekkori leukémia elleni gyógyszerek kifejlesztéséhez járulhat hozzá az az új genetikai elemző módszer, amely az informatika segítségével összefüggéseiben mutatja meg, hol érdemes a beteg sejtben beavatkozni, és milyen eredmény várható. Ezt az újfajta analízist mutatja be a Semmelweis Egyetemen a Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézet igazgatója, Falus András akadémikus, akit idén a Semmelweis-díjjal tüntettek ki.

A biológiai információk mennyisége és összetettsége átlépett egy határt: az orvostudomány nagyon sokat tud az olyan komplex betegségekről, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a rák, és a biológiai vizsgáló módszerek is rendkívül bonyolulttá váltak - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.

Az informatika különleges új ága, a bioinformatika nemcsak hálózatokban, csomópontokban és az azokat összekötő élekben teszi láthatóvá az összefüggéseket, fontossági sorrendet is képes felállítani; ennek segítségével az új gyógyszereket hatékonyabban, gyorsabban lehet kifejleszteni - tette hozzá Falus András.

Olyan láncszemeket ismerünk meg, amilyeneket eddig nem: azt tudtuk, hogy a lánc egyik végén egy genetikai adat, a másikon pedig az áll, hogy a sófogyasztástól megemelkedik a vérnyomás. Arról azonban nem volt információnk, hogy a két megfigyelés közt milyen átcsatolópontok léteznek, amelyeket gyógyszerrel hatástalanítunk, azaz beavatkozhatunk a folyamatba - magyarázta az akadémikus, aki idén megkapta a Semmelweis-díjat.

Gén, mint "gyógyszercélpont"

Falus András elmondta, hogy nemrégiben sikerült megtalálni azt asztmásoknál azt a gént, amely hamarosan "gyógyszercélpont" lesz. Ezt eddig csak az érelmeszesedés kialakulásánál figyelték meg, a bioinformatika használatával azonban kiderült, hogy az asztma létrejöttében is jelentős szerepet játszik - jegyezte meg. A számítógépes megközelítés eddig láthatatlan összefüggéseket tesz egyértelművé, kiemelkednek a kontúrok, amelyeket eddig nem vettünk észre - hangsúlyozta az akadémikus.

A szakértő szerint az anyagcserebetegségek megelőzésében is szerepet kaphat az új genetikai elemző módszer. Az is ennek felhasználásával derült ki, hogy a bélrendszer körül kialakuló barna zsírszövet tele van őssejtekkel. Itt olyan kiemelt géncsoportokat sikerült megfigyelni, amelyek közreműködnek a sejtek osztódásában.

Senki sem gondolta volna, hogy egy zsírszövetben az osztódásra vonatkozóan ilyen izgalmas információkat találunk - fűzte hozzá Falus András.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×