Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.24
bux:
133271.27
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Bármelyik nap csődbe mehet a Malév

Legalább tízmilliárd forintra lenne szüksége a Malévnek a túléléshez - írja a hvg. A derűlátóbb találgatások szerint csak év végére dől be a légitársaság, a pesszimistább várakozások szerint viszont ez bármelyik napon megtörténhet.

Az Airbridge Magyarország Zrt.-n keresztül az orosz Borisz Abramovics kisebbségi tulajdonában lévő légitársaság az előző két évben 27 milliárd forintos üzemi veszteséget hozott össze.

Most a Pénzügyminisztérium, sőt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is az orosz kormányfőhöz fordult pénzügyi segítségért. A kormányfői igyekezet érhető, hiszen a magyar állam a szokatlan privatizációs szerződés következtében nem szállt ki teljesen a Malévből, de azt sem akarja, hogy a cég ismét állami tulajdonba kerüljön. A lap Vlagyimir Putyinhoz közeli forrásból úgy értesült: Moszkva kész mentőövet dobni a társaságnak. A Malév így vagy az Aeorflotnál, vagy valamelyik másik orosz állami légiforgalmi cégnél landolhat.

A Figyelő összeállítása szerint lesz honnan újrakezdeni a feltörekvést: az ebbe a kategóriába sorolt országok világszerte súlyosan megszenvedik a pénzügyi válságot. Papíron ugyan az érintett országok egy része elég erősnek látszik, a statisztikák azonban elfedik, milyen mértékben függ gazdaságuk a külföldi hitelektől. A globális pénzügyi válság most többszörös csapást mér rájuk. A Figyelő szerint Magyarország nem tartozik a leginkább fenyegetett 12 ország közé. A kormányok és a nemzetközi hitelintézetek igyekeznek ugyan kihúzni őket a bajból, de van, amelyik országnak így sem kerülheti el a válság szélsőséges utóhatásait.

A Heti Válasz arról ír, hogy a válság közepette dőlnek a tabuk. Az Európai Unió vezetői például fogadkoznak: felül kell írni a globális kapitalizmus alaphazugságát, vagyis hogy fontosabb érték a tőke szabad áramlása, a banktitok védelme, mint az offshore adócsalók és pénzmosodák leleplezése. Magyarországon is egyre több vállalkozás engedheti meg magának, hogy adóparadicsomban bejegyzett cég legyen a tulajdonosa vagy a beszállítója. Az offshore társaságok ma a bér- és jutalomkimentés eszközei is. Franciaország elnöke október végén jelentette ki, hogy ki kell iktatni azokat az árnyékzónákat, amelyeket az offshore központok jelentenek. Kovács László adóügyi biztos sem tartja elfogadhatónak, hogy miközben uniós polgárok százmilliói tisztességesen adóznak, addig épp a legmódosabbak megkerülik a közteherviselést. A biztos szerint a banktitok többé nem szolgálhat adócsalás eszközéül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×